71012. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű elektromos kapcsolóberendezés
7 az ff) rúgó jobb felé húzó hatását. Egyidejűleg az (1) fővezeték önműködően lekapcsolódik az fl) segéd vezetékről, amenvnyiben ugyanis az (s) húzórúgó az (U) kapcsolót jobbra (v) helyzetébe, a helytálló fb) ütközőhöz húzza. 11a most az (1) fővezetéket újból be akarjuk kapcsolni, az (U) át kapcsolót kézzel a (b) ütközőtől el, balra a (z) helyzetbe kell hozni, ahol is az az (1) fővezetéket az (1) segédvezetékhez kapcsolja. Ez minden nehézség nélkül lehetséges, ha az (1) segéd vezeték nincs feszültség alatt. Az (s) húzórúgó az utón az fU) átkapcsolót annyira balra húzza, amíg az az (ni) orrhoz ütközik, mely annak további útját, minthogy az (1) segédvezeték árammentes, elállja. Hogy az (1) fővezetéket az (L) gyűjtővezetékhez kapcsolhassuk, mindenekelőtt feszültség alá kell hozni az (1) segédvezetékei, azaz az (S) munkaátkapcsolot az (y) helyzetbe kell állítani. Ezáltal az fm) elektromágnes az (nl) orrot kihúzza az ftl) átkapcsoló pályájából. Az (s) húzórúgó tehát az (l ) átkapcsolót az (y) helyzeten át az (x) kezdeti helyzetbe húzza vissza, ahol az az (a) ütközőhöz támaszkodik. Ha az (1) segédvezeték feszültség alatt van, miközben az (U) átkapcsold (v) helyzetében áll, az fl) fővezetéket ne/n lehet úgv egyszerűen bekapcsolni, mert ekkor az (n2) orr annak útját elállja. Ezért mindenekelőtt feszültségmentessé kell tenni az (1) segédvezetéket. Egyebekben az (l) fővezeték bekapcsolása it! is u^anugy megy végbe, mint fönt. 1 A 11. ábrán föltíintetetl berendezés, mint látható, az elreieszelésnek mindkét föntemlített követelményével bír, nevezetesen először: az (U) át- és kikapcsoló csak akkor kapcsolható ki, ha a vezetékrészek, melyeket az összeköt, a kikapcsolás után vagy mindketten feszültség alatt vannak, vagy mindketten feszültségmentesek. Az (U) átkapcsoló ugyanis a (/) helyzetből egy (x) helyzetbe csak akikor forgatható el, ha az (1) segédvezeték feszültség alatt van (az (L) gyűjtővezetéknél ez az eset anélkül is mindig fönnáll). £p így: a (z) helyzetből a fv) helyzetbe az fU) átkapcsoló csak akkor forgatható el, ha az (l) segédvezeték feszültségmentes (az fl) fővezeték ekkor szintén feszültségmentes, minthogy az fl) segédvezetékkel van összekötve). Másodszor: az (l1 ) átkapcsoló segélyével két vezetékrészt csak akkor lehet egymással összekötni, ha vagy mindkét vezetekrész feszültség alatt van, vagy mindkettő feszültségmentes. Az (l! ) átkapcsoló pl. a fv) helyzetből a (z) helyzetbe csak akkor hozható, ha úgy az (1) segédvezeték, mint az (1) fővezeték feszültségmentes. A 11. ábrán egyszerűség kedvéért csak egy (1) fővezeték, mely az fl!) át- és kikapcsoló segélyével az fl) segédvezetékkel kapcsolható, valamint egv fl) fővezeték van föltüntetve, mely egy fS) munkaátkapcsolóhoz van vezetve. A valóságban, pl. a és 10. ábráikon föltűn tetet t ekl i hasonlóan, a fővezetékek mindegyike helyett több ilyen lehet elrendezve. A 11. ábrán látható fajtájú elreteszielöszerkezetek valamennyi föntebb ismertetett és azokhoz hasonló kapcsolásoknál alkalmazást nyerhetnek. Emellett a kikapcsolónal; nem kell okvetlenül egymást áthidaló kontaktusokkal biró át- és kikapcsolok gyanánt kiképezve lenniök, hanem tetszőleges más alakúak is lehetnek azok. Az elreteszelőszerkezetnek azután külsőleg a kikapcsolókhoz alkalmazkodnia kell. A 12. ábra a 11. ábrával ellentétben az (S) inunaátkapcsolónak is elreteszelésscl való kiképzését ábrázolja, egyebekben a zonban ez ábra az előbbivel megegyezik. A 12. ábra (S) munikaátkapcsolója ép úgy, mint a 11. ábráé, egv (R) áramcsé vével bír, mely azt túlterhelés esetén önműködően kikapcsolja. Egv (fl) rúgó e kapcsolót folytonosan balra, egy fd) ütközőhöz húzni, tehát olvan (x) helyzetbe állítani igyekszik, melyben az az (I) fővezetéket csak az (L) gyűjtővezetékkel köti össze.
