71011. lajstromszámú szabadalom • Csúszó ütközőbakberendezés
két példaként! kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1—3. ábra hosszmetszetben, fölülnézetben és a 2. ábrának 3—3 vonala szerinti harántmetszetében azt a kiviteli alakot tünteti föl, melynél az ütközőbak alaplemezének nyelvp a sínek között fekszik. A 4—6. ábra ugyancsak hosszmetszetben, fölülnézetben és az 5. ábrának 6—6 vonala szerinti metszetében azt a kiviteli alakot tünteti föl, melynél az ütközőbak alaplemeze fölött lévő sinrész összekötő haránttartók utján oldalsó alátámasztókon fekszik föl. Az 1—3. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az ütközőbak (l)-gyel, az alaplemeznek főrésze (2)-vel és az ezen főrészhez csatlakozó alaplemeznyelv (3)-mal van jelölve. Az ütközőbak (2, 3) alaplemezével az előkészített (4) ágyazáson nyugszik, melyen ismert módon eltolható. A sinek (5)-tel vannak jelölve. A (3) nyelvnek szélessége kisebb, mint a sinek nyomtávola és ez a nyelv az (5) sinek között fekszik. Az (5) sinek a (3) nyelvnek oldalszélei mellett fekvő részükkel egy szilárd (6) alapzaton nyugosznak, míg ellenben az ütközőbak előtt fekvő végükkel szabadon függnek. (7)-tel a síneket összekötő haránttartók vannak jelölve. A rajz szerint ezen (7) haránttartóknak egynéhánya az alaplemeznek (2) főrészén nyugszik. Az ütközőbaknak nyugalmi helyzeténél a mellette lévő kocsi a (3) nyelvet nem terheli, hanem csakis a (2) főrészt egynéhány (7) haránttartó közvetítésével. Ha azonban az ütközőbalkot valiamely beléje ütköző kocsi eltolja, akkor a (3) nyelv mindinkább több és több (7) haránttartó alá jut, minek folytán ezt a nyelvet is a kocsi mindinkább jobban és jobban megterheli úgy, hogy a fékező ellenállás az ütközőbaknak eltolásával folytonosan növekszik anélkül, hogy ehhez az ütközőbak alzatát mozgatható, egymásután a munkaállásba bekapcsolódó részekkel kellene ellátnunk, mint amilyenek az ismert ütközőbakberendezéseknél alkalmazva vannak. A 4—6. ábrákon föltüntetett kiviteli alak a fönt leírttól lényegileg csak abban különbözik, hogy nála az ütközőbaknak alaplenieze egész hosszában szélesebb, mint amilyen nagy a síneknek egymásfoli távola. Hogy ennél a kiviteli alaknál az alaplemezt az ütközőbaknak nyugalmi helyzetében tehermentesítsük, a sinek egymással az ütközőbaknak alaplemezétől kétoldalt alátámasztott haránttartók segélyével vannak összekötve,. Az ütközőbak ennél a kiviteli alaknál (8)-cal, az ütközőbaknak alaplemeze (9)-cel, a sinek pedig (10)-zel vannak jelölve. Az ütközőbaknak nyugalmi helyzeténél az ütközési oldalon lévő részen a (10) síneket egymással (11) haránttartók kötik össze, melyek a (9) alaplemeztől oldalt (12)-nél egy szilárd alapzatra támaszkodnak úgy, hogy a (11) haránttartók a síneknek fölöttük fekvő (10) részén álló kocsinak terhelését a szilárd alapzatra viszik át. Az előretolás irányában a (8) ütközőbak előtt fekvő vágányrészen a síneket egymással rövid (13) haránttartók kötik össze, melyek szabadon függnek. Az ütközőbaknak eltolásánál a (9) alaplemez a (13) haránttartók alá jut, miért is utóbbiak a kocsinak tengelynyomását az alaplemezre átviszik úgy, hogy az ütközőbaknak eltolásánál éppen úgy, mint az előbbi kiviteli alaknál az eltolás mértékében a súrlódási elenáHás növekedik, mely a haladó vonatnak eleven erejét gyorsan fölemészti. A síneket alátámasztó (11) haránttartókat természetesen nemcsak a sinek glatt, hanem azokkal egy síkban is elrendezhetjük, ami által a szerkezeti miagasságot csökkentjük, a harántösszeköttetések előállítását azonban megnehezítjük. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Csúszó ütközőbakberendezés az előretolásnál a kocsi súlya által terhelt
