71006. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázlángzó

2 -5. ábra metszet a 6. ábra I—J vonala szerint, a 6. ábra metszet a 4. ábra K—L vonala szerint, a 7. ábra a lángzó fölülnézete. A 8. ábra egy harmadik példakénti kiviteli alaknak a 6. ábráihoz hasonló metszete, a 9. ábra, valamint a 10. ábra a léghozzávezető csatornáknak két példakénti kiviteli alakjáit mutatja. Végül a 11. és 12. ábrák a lángzó tetején alkalmazott hütőhornyokat tüntetnek föl fölülnézetben. Az (1) lángzóba alulról kétoldalt egy-egy (2), illetőleg (3) gázkamra vezet be, melyek lehetőleg bőre készülnek. Ezt a két kamrát egymással a iszűk (4) csatorna köti össze, mely fölül a középen az ugyancsak szűk (5) gázkiömlőnyílással bír, alul pedig zárt. Az (5) nyílástól előre és hátra egy-egy (6), illetőleg (7) csatorna van a lángzóba fölül bevágva, mely csatornák az (5) nyílástól kifelé és lefelé lejtenek. A leírt lángzó a szokásos módon a (8) foglalatba van befogva, mellyel a gázvezetékhez erősítjük. A gázvezetékből a gáz a (8) foglalaton át a (2, 3) kamrákba jut, ezekből pedig kétoldalról a (4) csatornán át az (5) nyílásból kiáramlik. Ily módon a (4) csatornában két, az (5) nyílás felé irányított gázsugár keletkezik, melyek egymásba ütközve a (4) csatornára és (5) nyílásra merőleges síkban lepkelángot adnak, amelyhez az (5) nyílásnál a (6, 7) csatornákon át levegő jut hozzá. A 4., 5., 6. és 7. ábrákon föltüntefett kiviteli alak a leírttól csák abban különbözik, hogy (4) csatornája alul nem zárt, hanem nyitott, aizonban alul nyílása fojtva van, amit azáltal érünk el, hogy a távolság az (5) kiömlőnyílás és a (4) csatornának alsó nyílása között nagyobb, mint a (2, 3) kamrák fölső részének távolsága az (5) kiömlőnyílástól. A (4) csatorna ugyanis igen szűk lévén, a gáznak a csatorna falain való súrlódása következtében a gáz sokkal rövidebb úton a (2, 3) kamrák fölső részéből áramlik az (5) kiömlőnyíláshoz. I Ezen utóbb leírt kiviteli alaknak az Í«Z előnye, hogy sokkal könnyebben előállítható, mint az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alak, mert utóbbi csak úgy állítható elő, hogy a (4) csatornát kétoldalról véssük be a lángzótestbe és azután a lángzó oldalán támadt nyílásokat betapasztjuk. Ezzel szemben a 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (4) csatornát a lángzótestbe egyszerűen alulról véssük be, vagy fürészeljük be. Azonban a 4. ábrán föltüntetett kiviteli alakról az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alakra úgy is áttérhetünk, ha az alulról bemetszett (4) csatornát alul betapasztjuk. A 8. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (2) és (3) kamrák annyira ki vannak szélesítve, ill. bővítve, hogy kétoldalt öszszeérnek és egyetlen (12) gyürűkamrát képeznek. A föltüntetett kiviteli alakoknál a (6, 7) légcsatornák egyenes vonalban lejtenek kifelé és lefelé, amint azonban a 9. és 10. ábrán föltüntetett kiviteli alakokból látható, a (6, 7) légcsatornák feneke homorú vagy domború is lehet. A lángzónak hűtése céljából a lángzó tetején hornyok lehetnek bevésve, így például, mint a 11. ábrán látható (9) körhornyok, vagy mint a 12. ábrán látható (10) hosszhornyok, vagy (11) haránthornyok. SZABADALMI IGÉNYEK 1. Acetyléngázlángzó, azáltal jellemezve, hogy a lángzóban kétoldalt egy-egy bő gázkamra van függőlegesen alkalmazva, melyeket egymással egy szűk csatorna köt össze, mely csatornán fölül a két kamra között a kiömlőnyílás van kivágva, mimellett a gázkamrákat összekötő csatorna alul zárt vagy legalább is fojtva van. 2. Az 1. alatt igényelt lángzónak egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a szűk gázkamrának magassága a kiömlő nyílástól a kamra aljáig nagyobb