70987. lajstromszámú szabadalom • Eljárás változó elektromos áramok számára szolgáló vezetékekben föllépő energiaveszteségek csökkentésére

I Megjelent 1917. évi május hó 19-én. MAGY. gfe* KIR. SZABADALMI jBu HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 70987. szám. VlI/g. OSZTÁLY Eljárás változó elektromos áramok számára szolgáló vezetékekben föllépő' energiaveszteségek csökkentésére. BECKER FR1EDRICH AUGUST MÉRNÖK DARMSTADTBAN. A 66489. sz. szabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1912 december hó 4-ike ós elsőbbsége 1912 jnnius hó 18-ika. A törzsszabadalom tárgyát eljárás képezi az energiaveszteségeknek csökkentésére, változó elektromos áramok számára szolgáló vezetékekben, melyekbe a vezetéknek oda és visszamenő két ága közé célszerűen egyenlő távolságokban induktauciaforrások vannak iktatva, amidőn is az induktív ellenálláshoz kepeit elég csekély effektív ellenállással biró, indukciaforrás gyanánt szereplő kompenzátorok oly távolságokban iktattatnak be, melyek legföljebb nyolcadrészét képezik ama hullámhossznak, amely az átviendő rezgés továbbításakor a vezetékben a mellékzárlatok beiktatása előtt lépne föl. Az irodalomban éppen ezeknek ellenállására vonatkozólag is úgy, mint a kompenzátorok beiktatási távolságra vonatkozólag is téves adatok találhatók. így pl. Thompson a mellékzárlatok számára nagyobb ellenállást követel, mint amilyennel az egész vezeték bír és Roeber úgy, amint ezt a törzsszabadalomban már kifejtettük, előírásait a mellékzárlatok tulajdonképeni föladatának tekintetbevétele nélkül adja meg. Az effektív ellenállásnak az induktív ellenálláshoz képest való elméletileg megkívánt .lehetőleg csekély értékét a gyakorlati viszonyok hal < ti tárolják és fölmerül az a kérdés, hogy vájjon mikor tekinthető egy induktanciaforrásnak effaktiv hatékony ohmikus ellenállása kedvezőnek és elég kicsinynek ahhoz, hogy a Thompson-féle eljárás szerint kompenzátor gyanánt legyen használható. Erre vonatkozolólag még tekintettel kell lennünk gazdaságosságra, ifi. azon kérdésre is, hogy vájjon a túlságba vitt kompenzáció költségei az elérhető energiamegtakarítással és a többi berendezési költséggel szemben a kellő arányban állanak-e? A törzsszabadalomban kifejtett számítási mód alapjában és megfelelő mathematikai kezeléssel, a speciális viszonyokat tekintetbe vevő. közelítés mellett a találmány szerint megállapíthatjuk, hogy a kompenzátorok hatékony ohmikus ellenállásának kisebbnek kell lenni, mint a vezetékelem vezetékszakaszára eső kapacitási ellenállás 0'415-szöröse, hogy a vezeték wattnélküli áramaiból eredő veszteségek a kompenzátorok beiktatása által egyáltalában csökkentessenek. Hogy még ennél mennyivel kisebb legyen a hatékony ohmikus ellenállás, az a speciális használati céloktól és azon követelménytől függ, hogy mily mér-