70977. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés több transzformátorral ellátott berendezésben az üresjárási munka csökkentésére
gítási kapcsolóval bir. Egy távkapcsolóberendezés már most a (T2) nagyobb transzformátort, primer és szekundér, önműködően bekapcsolja, mihelyt a' (K) erőkapcsolók valamelyikét valamelyik fogyasztónál zárjuk. Megfordítva: a (T2) transzformátor önműködően lekapcsolódik, mihelyt az (N) szekundérhálózat valamennyi (K) erökapcsolója ki van kapcsolva. Ennek a távkapcsolóberendezésnek működtetésére már most a találmány szerint az (N) hálózat tápvezetékein kívül csak egyetlenegy további (D) vezeték van elrendezve és mindegyik erőkapcsolattal ellátott kapcsolóhelybe bevezetve, ahol az a (K) erőkapcsoló mögött az erővezeték egyik, de természetesen mindig ugyanazon pólusához van kapcsolva. Áz állomáson a (D) segédvezeték egy kapcsolómágnes gyanánt kiképezett (R) távkapcsolószerkezethez vezet, mely másrészt közvetlenül az (N) szekundéi-hálózathoz van kapcsolva és mechanikusan hat a (T2) transzformátornak két, egymással kapcsolt (HS2) és (NS2) kapcsolójára. Mihelyt már most a (K) erőkapcsolók vagy csak egyike is ezeknek bekapcsoltatnak a távkapcsolószerkezet a (D) segédvezetéken át áramot kap, zárja a (HS2) és (NS2) kapcsolókat és így a (T2) transzformátort a (TI) első transzformátorhoz kapcsolja. Ha most valamennyi (K) kapcsolót újból kikapcsoljuk, az (R) kapcsolómágnes is elveszti áramát. Az (NS2) és (HS2) kapcsolók azután egy (F) visszahúzó rúgó hatása alatt nyílnak és így a (T2) transzformátor újból le van kapcsolva. Az (L) "világítási kapcsolók be- és kikapcsolásakor ellenben a transzformátorok kapcsolásában változás be nem következik. A (D) segédvezetéknek a (K) erőkapcsolók mögött való bekapcsolása vagy közvetlenül történhetik, mint a rajzon a (II) kapcsolási helyen föl van tüntetve, vagy pedig egy külön (S) kapcsolón á,t, mint az (I) kapcsolási helyen látható, mely külön kacsaiét azután a (K) erőkapcsolóval kapcsoljuk össze. Ezen .utóbbi kapcsolással elkerüljük, hogy egy lekapcsolt erővezetékbe a (D) segédvezetéken át feszültség juthasson. Az előzőkben leírt és a rajzon föltüntetett foganatosítási példa természetesen a részletekben különböző változtatásokat enged meg. Mindenekelőtt a (TI) transzformátornak nem kell állandóan bekapcsolva lennie, nanem lehet a berendezés olyan is. hogy a (T2) transzformátor bekapcsolásakor a (TI) transzformátor önműködően lekapcsolódik és megfordítva úgy, hogy a két transzformátornak mindig csak egyike van üzemben. Erre a célra pl. csak arra lenne szükség, hogy a (TI) transzformátor két (HS1) és (NS1) kapcsolóját a rajzon pontozott vonalakkal jelzett módon a (T2) transzformátor (HS2) és (NS2) kapcsolóival összekapcsoljuk. Továbbá a két különböző nagyságú transzformátor helyett egyetlenegy kettős tekercsű transzformátort is lehet használni, mely két tekercs közül vagy az egyik vagy a másik önműködően kapcsolódik be. Végül a vázolt kapcsolási mód megfelelően átvihető két különböző számú vagy nagyságú transzformátort tartalmazó transzformátorcsoportra is. A rajzon kapcsolómágnes gyanánt kiképezett távkapcsolószerkezet természetesen más módon is kiképezhető. így pl. a gyakorlati kivitelnél általában egy előre kapcsolt relaist fogunk használni és ehhez fogjuk kapcsolni a (D) segédvezetéket. A kapcsolók működtetése emellett elektromotorral vagy nyomóléghajfással történhetik. A (HS2) ós (NS2) kapcsolóknak sem kell föltétlenül olyanoknak lenniök. hogy mindkettőt közvetlenül működtesse a távkapcsolószeirkezet, hanem elegendő, ha csak ezek egyikét, pl. a (HS2) kapcso- ^ lót működteti az közvetlenül és e kapcsoló azután egy segédkontaktus zárásával, illetőleg nyitásával a másik, az (NS2) kapcsolót zárja, illetőleg nyitja és azonos módon a másik transzformátor (HS1) és (NSi) kapcsolóit is működteti.