70969. lajstromszámú szabadalom • Műkar
— 9 lincs kiakasztására ugyancsak az alkarhüvely megfelelő nyílásán átérő szár végén elhelyezett (120) nyomógomb szolgál. Az ujjak (71, 71', 71\ 7i\ 711 ) és (80, 80', 80", 80; , 804 ) rúgói nyúlásának elhatárolására és azoknak deformáció ellen való megvédésére, a rúgóvégek a 24. ábra szerint egy (121) fémlánccal vagy hasonló szerkezettel olykép köthetők össze, hogy az a rugók nyúlásakor megfeszül, illetőleg meghuzatik, miáltal a rugók nyúlása bizonyos határon túl megakadályoztatik. A helyett, hogy a kézhüvely forgatása és a könyök hajlítása egy-egy elkülönített mozgatószerkezettel eszközöltetnék, a két mozgás előidézésére egy húzószervvel működésbe hozható egyetlen mozgatószerkezet is alkalmazható, mely a 26., 27. ábrákban látható. Az (1) fölkarhüyely (40) vezetékhüvelyéből a (8) húzózsinór ahelyett hogy egy csigán át menne, közvetlenül a (122) emeltyühöz vezet, mely a (3) alkarhüvelyben a könyökcsukló (30) csapja fölött egy ezzel párhuzamosan elhelyezett (123) csap körül forgathatóan van ágyazva. A (122) emeltyű villát képez, mely a (46) csapágyból kiálló (44) üreges tengely végét átfogja; utóbbi csiga helyett a (124) csavaralakú hornyokkal van ellátva, melyekbe az emeltyűn lévő (125) peckek fogódzanak úgy, hogy a (122) emeltyű fölfelé mozgatásával az üreges (44) tengely megforgattatok és a már leirt módon a kézhüvelyt magával viszi. Az emeltyű ezen mozgatását a (8) húzózsinór meghúzása eszközli, mely az üreges tengely megforgatása után a további fölfelé való mozgatásban megakadályozott (122) emeltyűvel a húzás további folyamán az alkarhüvelyt a könyökcsukló körül megforgatja. A húzózsinór meglazulásával az alkarhüvely függő helyzetébe visszatér, miközben a (44) üreges tengely az (52) torziós rúgó behatása folytán •eredeti helyzetébe visszaforgattatik és a (124) csavarhornyok a (125) peckek közvetítésével a (122) emeltyűt befelé forgatják. Eszerint ezen mozgatószerkczetnél a (8) húzózsinórral először a kéz forgatása és aztán az alkarhüvely emelése eszközöltetik. Ezen mozgatószerkezet elrendezése következtében a műkaron, mint az a*28. ábrából látható, már csak a (8) és (10) húzószervek szükségesek, melyek közül az: előbbi a térd hajlítása az utóbbi a láb mozgatása által hozható működésbe. A könyökcsukló hajlítására és a kéz elforgatására szolgáló közös mozgatószerkezet létesítésével a szabaddá váló (9) húzószerv egv további mozgatószerkezet részére alkalmazható. A húzószerv pl. a műkarnak a 29., 30. és 31. ábra szerinti kivitelénél a teljesen amputált kar pótlásával a fölsőkar emelésére és leeresztésére hasznalható. Ezen kiviteli módozatnál az (1') fölsőkarhüvely a természetes fölsőkar szerint alakított testhez hasonlóan van kiképezve és egv (126) csuklóval egv köralakú (127) süvegre oldalt forgathatóan kapcsolva, mely golyók közvetítésével egy a (28) vállapra erősített (128) tárcsán forgathatóan van ágyazva. A (9) húzózsinór a (127) süveg kerületéhez érintőileg a (28) vállapon elhelyezett (129) vezetékhüvelyen át a SÜT veg kerületére van vezetve és a süvegen (130)-nál megerősítve. A (9) húzózsinór meghúzásával tehát a (127) süveg a nyílirányban (30. ábra) elfordíttaük és ezzel a süveg az (1) fölsőkarhüvelyt magával viszi, mely így fölemeltetik. A műkar ezen kiviteli módozatánál a húzószervek hasonló módon, mint az előbb leírt kiviteli alaknál, a vonatkozó testrészekkel vannak összekötve, mint az a 31. ábrában látható. Ezen esetben a térdcsukló feszítésével a föísőkarhüvely emelése eszközöltetik, míg a térd hajlításával a kéz fordítása és az alkarhüvely emelése történik. Az ujjak mozgatószerkezetének leírt kiképzésénél minden (71) feszítőhuzal a füleken át való vezetés helyett az ezen esetben vezetőkarikákkal ellátott (72) süvegekhez is vezethető, hogy a kopás csökkenthető legyen. Ép úgy lehet az alaphü-
