70969. lajstromszámú szabadalom • Műkar

« - 13 -'hüvelyágyból kiálló vége egy az alkar­hüvelyben a könyökcsukló fölött az alkarhüvely mozgási irányával ke­resztirányban forgathatóan fölfüggesz­tett (124) emeltyűvel forgásra kap­csolva van, melynek szabad végére a (40) vezetékhüvelyen átvezetett fölső­karhüvely (8) húzószerve hat úgy, hogy a (8) húzószerv meghúzásával egyidejűleg a (44) üreges tengely és ezzel a kéz elforgatása, valamint a (3) alkarhüvely emelése eszközölhető. 21. A 17. igénypont szerinti műkar kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kézhü­vely elforgatása az alkarhüvely (54) ütközője által a kézhüvelyhez erősí­tett (23, 23') nyúlványok közvetítésé­vel elhatároltatik, mely egyidejűleg a a kézhüvelynek az elforgatott helyzet­ben az ép kézzel való rögzítésére szol­gál, és pedig egy a kézhüvelyen elren­dezett (18) retesz útján. '22. A 21. igényont szerinti mükar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a retesz a (117) rágó hatása alatt álló (118) zárókilincs gyanánt van kiké­pezve, mely a (43) ágyazógyűrű (114) belső fogazásával olyképen működik össze, hogy a kézhüvelyt az elforgatott helyzetben önműködően rögzíti, mi­mellett a (118) kilincs kiemelésére egy a (4) kézhüvelyen át vezetett (120) nyomógomb szolgál. 23. A 3. igénypont szerinti mükar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a húzószerv megrövidítésére szolgáló berendezés egy (83) lapra erősített ke­retben elmozdítható két (104, 106) szánból áll, melyekre az e helyen meg­szakított húzószervnek mindegyik vége hat és melyek egy csuklós (97) emel­tyű által egymással úgy vannak össze­kötve, hogy ennek átcsappantásával a szánok egymásfelé közelíttetnek és eb­ben a helyzetben rögzíttetnek. 24. Az 1. igénypont szerinti műkar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az alkarhüvelynek a fölsőkarcsonk ál­tal egy szilárd alap közvetítésével való mozgatására egy erre erősíthető gömb­csap szolgál, melyre az alkarhüvely egy (21) oldalnyíláson át fektettetik. 25. Az 1., 2. és 4. igények szerinti műkar kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az alkarhüvely emelése és sülyesztése és a kéz elforgatása a térdkönyök haj­lítása és kifeszítése által történik, míg az ujjak mozgafószerkezetének műkö­désbe hozatalára a láb szolgál. 26. A 25. igénypont szerinti műkar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a térdkönyökre egy (15) fölsőcomböv és egy (16) alsócomböv közvetítésével egy (86) csukló van erősítve, melynek fölső karján a kiképezett (87) kengyel által a térdkönyök előtt és mögött (136, 137) vezetékhüvelyeken át, (88, 88') ütkö­zők közbeiktatásával, a könyökcsukló és kézforgató mozgató szerkezeteinek (8, 9) húzószervei az alsó (87') ken­gyel (90, 90') füleihez vannak vezetve, míg a (10) húzószerv az alsó (87') ken­gyel (17) vezetékhüvelyén át egy (91) ütköző közbeiktatásával egy a cipőhöz erősített fülhöz van vezetve és ezzel egy (92) kampó útján szétbonthatóan van kapcsolva. 27. Az 1. igénypont szerinti műkar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a fölsőkarhüvely a természetes fölső­kar szerint van kiképezve és a (28) vállapra . kardanikusan van fölfüg­gesztve. 28. A 27. igénypont szerintii mükar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy az (1) fölsőkarhüvely egy (126) csukló útján egy (127) süveggel rúgó hatása ellenében : oldalt forgathatóan van kap­csolva, mely süveg golyók közvetíté­sével a (28) vállap által hordott (128) tárcsán forgathatóan van ágyazva, hogy a fölsőkarhüvely emelését és le­bocsátását lehetővé tegyük. 29. A 28. igénypont szerinti műkar kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a (127) süveg mint huzalvezetéki csiga

Next

/
Thumbnails
Contents