70965. lajstromszámú szabadalom • Záróberendezés terepszakaszok és effélék számára

aető összeköttetésben álló, de az (o) szigetelődarab által egymástól elválasztott, szigetelt központos (m) és (n) kontaktusdarabokkal érintkezhet. Az (1) emelő oldalsó könyöktoldatán a (p) kar van forgathatóan ágyazva, melynek szabad vége az (f) beállítósinhez támaszkodik. A (q) rúgó az (1) emelőt az óramutató mozgásával egyenlő irányban forgatni törekszik. Az (e) tok hátsó oldalán alkalmazandó dugaszkontaktus segítségével az (1) kontaktusemelő és az (m, n) kontaktusdarabok valamely áramforrás áramkörébe iktathatok. Az (f) beállítósin a rézsútos bevágás által képezett (r) ütköző fölülettel van ellátva, mely az (f) sin kihúzásánál a (p) karhoz ütközik és az (1) kontaktusemelőt elforgatja. Az (f) sínnek kifelé vezető végéhez közel a sinbe a kivehető (s) pecek dugható be, mely a (g) tokrészen alkalmazott beállítható (t) csavarhüvelyhez ütközik, ha az (1) kontaktuseraelő az (o) szigetelődarabot érinti. A záróberendezést a következő módon alkalmazzuk: Az (a) zárósodrony egyik végét alkalmas szilárd tárgyhoz erősítjük, másik végét pedig a (b) csiga körül és a (c) nyomópofa, valamint a (d) excenter között vezetjük. A záróberendezést ezután a (g) tokrészen lévő (u) hevederek segítségével más szilárd tárgyon erősítjük meg. A (h) csavarrúgónak -az (i) beállítócsavar segítségével a feszítősodrony hosszának megfelelő feszültséget adunk, mely a feszítősodronyt a kellő mértékben kifeszítve tartja. Most a feszítősodrony szabad végére húzást gyakorolunk, míg a sodrony feszültsége annyira megnövekszik, hogy az (s) pecek kezd meglazulni. Ezután az (s) pecket kihúzzuk, mire a feszítősodrony megtartja kapott feszültségét és az (f) sin a legutóbb elfoglalt helyzetet; ezen helyzetben az (f) sin az (1) kontaktusemelőt az (o) szigetelődarabbal hozza érintkezésbe. A záróberendezést ezután a dugaszérintkező segítségéve] az áram vezetékhez kapcsoljuk. A jelzőberendezéshez előnyösen ejtőkontaktust alkalmasunk, mely a jelzőkészülék áramkörét zárja, míg érintkező részét újabb kioldásra kész helyzetbe nem állítjuk be. Ha most a zárósodronyra nyomás gyakoroltatik, az (f) sin az (1) kontaktusemelőt az (m) kontaktusdarabbal hozza érintkezésbe és a jel megszólal. Ha a zárósodrony fölszabadul, az ejtőkontaktus segítségével a jel megszüntethető. Ha azonban a zárósodron} átvágatik, az (I) kontaktusemelő az (n) kontaktusdarabbal érintkezik és a jelzőberendezés szintén megszólal. Minthogy ez esetben az érintkezés meg nem szűnik, a jel sem szüntethető meg, tehát ebből megtudható, hogy a zárósodrony átvágatott. Minthogy hosszabb zárósodrony esetében a sodronyra gyakorolt nyomás az (f) sinnek csak kis elmozgását eredményezi, a mozgást az (I) kontaktusemelőre nagyobbítva kell átvinni, mi emelőáttételen kívül más eszközök (fogaskerekek fogasrúd stb.) segítségével is elérhető. A záróberendezés természetesen munkaáram helyett egyetlen egy kontaktusdarab megfelelő elrendezése esetében állandó árammal is tartható üzemben. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Záróberendezés terepszakaszok és effélék számára, mely berendezés áll kifeszített zárósodronyból vagy efféléből, mely a rá gyakorolt nyomás vagy elvágása esetén elektromos jelzőberendezést működtet, azáltal jellemezve, hogy az (a) zárósodrony a (b, c,-d) feszítőberenzés segítségével a beállítható (h) rúgó hatása alatt álló, az (1, m, n, o) kontaktusberendezés számára való (f) beállítóelemmel van összekapcsolva. 2. Az 1. igényben védett záróberendezés foganatosító si alakja, azáltal jellemezve, hogy a kontaktusberendezést az (f) beállitóelein az (a) zárósodrony kifeszített állapotában középhelyzetben tartja és a sodronyra gyakorolt húzás vagy ennek átvágása esetén a jelzőberendezést működtetve egyik vagy másik irányban mozog el. 3. Az 1. é>i 2. igényben védett zárób ndezés foganatosítás! alakja, jellemezve