70935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a széndioxydnak gázkeverékekből való elnyeletésére regenerálható elnyelő anyaggal

miért is a reakció sokkal lassúbb. Úgy a mágnéziumoxyddal, mint a magnéziumkarbonáttal szemben még kevésbbé kielégítők a vízben szuszpendált mágnézia alba, vagyis kereskedelmi bázikus szénsavas mágnézia alkalmazásával elért eredmények. A találmány szerint azon megfigyelésből indulunk ki, hogy a széndioxydot gázkeverékekből igen gyorsan és ezért igen rövid idő alatt, erős mértékben nyelethetjük el; ha az elnyeletésre oly folyadékot alkalmazunk, amely normális alkálikarbonát oldatából áll, amelyben mágnézia vagy erősen bázikus mágnéziumkarbonát, avagy pedig ezen vegyületek keveréke van szuszpendálva. A mágnéziumvegyületnek széndioxyddal való telítése részben karbonátig és részben bikarbonátig, igen simán meg}' végbe és a széndioxyd közönséges hőmérsékletnél erősen kötött állapotban marad. Természetesen a jelenlévő alkálikarbonát is tudvalévőleg hidegben széndioxydot vesz föl és emellett részben bikarbonáttá alakul át. Nincs kizárva, hogy éppen ezen bikarbonálképződés okozza a széndioxydnak a mágnéziumvegyülelre való könnyű átvitelét, mert az alkálikarbonát távollétében az elnyeletés csak igen lassan és renyhén megy végbe. A fönti elnyeletőszer alkalmazása azonban még egy további lényeges előnnyel jár. Az elnyeletés gyorsasága és a fölvett széndioxyd mennyisége tekintetében a karbonátokat jóval fölülmúló hydroxydok egyszerűen nem regen erálhatók teljes mértékben, nevezetesen a regenerálást tovább, mint karbonátig nem lehet folytatni. Azonban a karbonátok, melyek bikarbonáttá való átalakulásuk után főzéssel regenerálhatok, a bvdroxydokkal szemben kisebb értékűek, mint elnyeletőszerek. Azonban a fönt leírt folyadék, melynek alkalmazása a találmány tárgyát képezi, •és amely az elnyeletés tekintetében majdnem egyenértékű a hvdroxydokkal, éppen oly egyszerűen regenerálható teljes mér' lékben, mint a karbonátok, vagyis főzés által. Ezen főzéssel az alkálikarbonát normális karbonáttá alakul ál és a hydroxydionok. melyek ekkor a folyadékban vannak, a magnéziumkarbonátot ismét a kezdetben jelen volt erősen bázikus hydrokarbonáttá alakítják át, részben hydroxyddá is. A széndioxyd el nyeletéskor keletkező esetleges mágnéziumbikarbonát természetesen karbonáttá alakul ál a főzés alkalmával. A főzés után a folyadék tehát teljesen \agv közelítőleg ugyanazon összetételű, mint az elnyeletés kezdetén úgy, hogy lehűlés után újból használható széndioxyd elnyeletésére. Ha a tisztítandó gáz meleg, úgy az elnyeletés előtt lehűtendő, mert az elnyeletést magasabb hőmérséklet mellett természetesen kevésbbé jól, vagy egyáltalában nem 1 ebet végrehajtani. A gáz melegét .célszerűen a már használt elnyeletőfolyadék regenerálására értékesíthetjük, tetszőleges ösmert rendszerű hőkicserélőkésziilékek, pl. olyanok alkalmazásával, amelyek az ellenáram elvén működnek. A regenerálásnál célszerű, ha a folyadék magasabb forrpontú, mint a tiszta víz, meri ezáltal a regenerálás alkalmával könnyebben lehet a széndioxydot kihajtani. Már az alkálikarbonát jelenléte is cincii az oldat forrpontját. azonban ez egyéb sók, pl. konyhasó, káliumklorid, kálium- vagy nátriumsalétrom stb. hozzáadásával még tovább emelhető, mely sók nem reagálnak az elnyeletésre szolgáló alkáli- és ágnéziumvegyületekkel és egyébkent sem hátráltatják az elnyeletést. Alkalmas folyadékot készíthetünk azáltal, hogy mágnézia albát alkálikarbonáloldatban osztunk el és a keveréket főzzük. Ezáltal a mágnéziuinvegyületet az alkalikus hatású folyadéknak hydroxvd-ionjai erősen bázikus karbonátokká, részben talán hvdroxyddá alakítjuk át.