70878. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vegyi hatásoknak egyfázisú állapotban lévő anyagokon való előidézésére

Megjelent ltMTf. évi április h<> 31-én. MAGY. SIZAPAPALMI KIK HIVATAL SZABADALMI LET RAS 70878. s^ám. IV,i. OSZTÁLY. £ljárás vegyi hatásoknak egyfázisú állapotban lévő anyagokon való előidézésére. SYNTHETIC HYDRO-CARBON COMPANY CÉG PITTSBURGBAN. A bejelentés napja 1916 január hó 20-ika Vegyi hatásoknak ipaxi célokból való előidézésénél kívánatos, hogy a kölcsönhatások lehetőleg nagy sebességgel menjenek végbe és hogy az egymásra haitó anyagok keverékében az érintkezés minél bensőbb legyen. A gyors kölcsönhatás és a benső érintkezés szerves anyagoknál akkor érhető el a legnehezebben, ha azok szilárd állapotban vannak, míg folyékony anyagoknál ugyanaz már könnyebben elérhető és legkönnyebben akkor, ha az anyagokat egyféle gáznemű fázisban vetjük alá a kezelésnek. Kitűnt, hogy sok vegyi művelet, amelyet jelenleg a gázalaktól eltérő fázisban szoktak végrehajtani, sokkal könnyebben eredményre vezet, ha előbb a kezelendő anyagoknak egész tömegéi gázzá alakítjuk át, és azután a hőmérséklet, nyomás és idő tekintetében olyan körülmények közé hozzuk, amelyek a kívánt különféle vegyi hatások létrehozására a legalkalmasabbnak bizonyulnak. A vegyi hatások fő okát tudvalévőleg abban kell keresnünk, hogy az anyag, midőn labilis egyensúlyban van, stabilis egyensúlyi állapotot törekszik fölvenni. Ez a törekvés a keresett végtermék -előállítása szempontjából akkor használható ki és szabályozható a legjobban, ha a kezelendő vagy átalakítandó anyag csupán gáznemű állapotban van jelen a reakciótérben. Ebben az állapotban igen könnyen kellő mennyiségű energia alkalmazható hő alakjában a kémiai inertia legyőzésére és azon vegyi változások előidézésére, amelyek a kívánt terméket eredményezik. A molekulacsoportoknak, amelyek összeségükben a kezelendő anyagot alkotják, könnyen keveredő állapotban kell jelen lenniök, hogy a molekulák a lehető legnagyobb könnyűséggel és gyakorisággal s a lehető legrövidebb idő alatt érintkezésbe juthassanak egymással. Ez a követelmény a legjobban ki van elégítve, ha a molekulák gázállapotban vannak, minthogy a gázok sokkal könnyebben összekeverednek, mint bármilyen más állapotba^ lévő anyagok. Az érintkezés gyorsasága a molekulákra ható nyomástól függ, mivel minél magasabb a nyomás, annál nagyobb a gázmolekulák sűrűsége egy adott térben és annál rövidebb lesz az az út, amelyet az egyes molekuláknak meg kell lenniök, mielőtt más molekulákkal összeütköznének. Ámbár sok anyagnál csöppfolyós álla-