70877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék timföldhidrát, ill. timföld előállítására nehezen föltárható az alumíniumoxydot részben kristályos alakban tartalmazó bauxitokból
jük, mimellett 1 mol. aluminiumoxydra 1.7 mol nátriumoxyd és 1 mol. kova-f savra 1 mol. kálciumoxyd .jut, . úgy a bauxitban ^ lévő ^uminiumoxydnáfe 30.78%-íát kapjuk termelési hányad gyá--. n£nt. Hogy nyomás alatt dolgo/.va niilyen eredményt érnénk el, ázt nem állapííottuk meg, minthogy csak olyan föltárása eljárással való összehasonlító kisérletekről van szó, amelyeknél nyomást nem alkalmazunk. > Ezen eljárásnál a kovasav kalciumszilikát alakjában teljesein kiválik, de csak akkor, ha a bauxit 4% kqvasavnál többet nem tartalmaz. Nagyobb kovasav tartalom estién azonban a kaliciumoxyd ós kovasav fenti arányánál a kovasav kalciumaluminiumszilikát alakjában válik le és lényeges timföldveszteséget okoz. A 175416. sz. német szabadamii leírás értelmében ugyanezt a bauxitot 1.7 mol. nátriiunoxydnak 1 mol, aluminiumoxydra való alkalmazása mellett főzés közben 27%-os (40° Bé) nátronlúggal nyomás nélkül föltártuk. Két órai főzési időtartam alatt, mikor is a lúg koncentrációja 45" Bé-ra emelkedett, a termelési hányad aluminiumoxydhau az összes limföldtartalomnak 54.34%-át tette. Négy órai főzési időtartam alatt, mikor is a lúg koncentrációja 50° Bé-ra emelkedett, 61.30% termelési hányadot értünk el. A szabadalmi leírásban megemlített 97%-os termelési hányad a nehezen föltárható magyar bauxitnál tehát még kétszeres főzési időtartam esetén sem élhető el. A 182775. sz. német szabadalmi leírás értelmében megkíséreltük ugyanezen bauxitot 1.3 mol. nátriumoxydnak 1 mol. aluminiumoxydra való használása mellett nyitott edényben föltárni. Ezen szabadalmi leírás szerint (2. oldal 26—32 sorok) itt 350—300° hőmérsékletet kell alkalmazni. Ez a hőmérséklet azonban egyáltalában el nem érhető, minthogy a tömeg már 200° hőmérséklet fölött megmerevedik. De még ha az előírt hőmérséklet nyitott edényben elérhető is volna, úgy ez rt,csak a víznek csaknem tökéletes elgőzö^lögtetése mellett volna lehetséges és tula j -'-"doniképen már nem nedves föltárási eljárásról, hanem kalcinálásról volna szó. - Mi már most azt találtuk, hogy az 1.7 mol. nátriumoxydnak 1 mol. aluminiumoxydra szápiított arány betartása mellett _és 1 mol. kalicu'moxyd-hozagnak 1 mol: kovasavra való alkalmazásával, amely a kovasavtartalom növekedésével, amely a többször említett magyar " bauxitoknál egészen 9%-ig terjedhet, 2 mol. kaiciumoxydig szaporítandó, 96—98% termelési hányadot érhetünk el aluitiiniumoxydban, lia a bauxitot nyitott edényben, 45° Bé lúgkoncentrációval kezdve, 170" hőmérsékleten nátronlúggal kb. négy órán át akképen főzzük, hogy a lúg koncentrációja 50° Bé-ig emelkedik. Négy órai föltárási időtartam után az összes vas vasozyd alakjában, a titánoxyd titánsav alakjában és a kálciumoxyd kálciumszilikát alakjában kivált és az aluminiuimoxyd 96—98%-át tiszta, koncentrált nátriumaluminátlúg alakjában kapjuk meg. Semmi esetre sem volt előrelátható, sőt a technika eddigi állása szerint a legnagyobb mértékben meglepő, hogy a lúg koncentrációjának és a föltárási hőmérsékletnek ilyen látszólag lényegtélen növelésével az aluminiumoxyd termelési hányadának ily tetemes növekedése érhető el az eddig hasznavehetetlennek tartott anyagnál; ép oly meglepő azonban az a tény is, hogy a mészhozag szaporításával a szóban forgó bauxitok nedves úton még 4—10% kovasav tartalom mellett is timföldveszteség nélkül föltárhatók, bár a 182442. sz, német szabadalmi leírásban ismertetett ömlesztési eljárásnál ez az arány már javaslatba hozatott. Világos ugyanis, hogy az ömlesztési eljárásnál mutatkozó legkedvezőbb mennyiségarányokból a nedves eljárás mennyiségarányaira következtetést vonni nem IeHet. A timföldhydrátnak kicsapására a kapott koncentrált, szűrt nátriumaluminátoldatból az eddig szokásos kicsapási mód-