70853. lajstromszámú szabadalom • Fölépítmény közúti vasútak számára

ján keresztmetszetiben van föltüntetve, a fönti követelményt a következő ir&ödcii^í elégíti ki: A fölépítmény két részből plt, az (a) futósinből és a sint a- (Js) aszfalttól és az aszfalt betonbólvaló(c) alsó ágya.zásától elzáró {d) sinszekrényböl, mely i^^sjpek -az ispa^rt jszerl^ezetekkel ellentéjegymáss&I ninc^enelo köz?etlfei>íál féiríbŐl való alkotórészek útján ífterteveH összekötve. Az újítás lényege éppen a sínnek a sinszekrénnyel szemben rugalmas közbenső elemek útján minden oldalról való elszigetelése. A mellékelt rajz 1—3. ábráin több foganatosítási példa yán föltüntetve, melyeknél az egymástól való rugalmas elszigetelés különböző móvdon eszközöltetik. . Az 1. ábrán •föltüntetett megoldásnál a futósin a sinszekrénytől lefelé rugalmas betét, az (e) talpfa, két oldalról pedig a szintén rugalmas betétek által (impregnált (f) puhafai, gumi vagy efféle által) kitöltött, közbenső terek útján van elválasztva. Ez utóbbiak élettartamát a csatlakozó futósin rázkódtatásainak, vagy pedig a víz behatásának ép oly kevéssé szabad befolyásolnia, mint azon hosszirányú talpfa élettartamát, melyen a futósin nyugszik. A 2. ábra értelmében a szekrénynek a futósin fejére beható kerékütésektől való elszigetelése azáltal eszközöltetik, hogy maga a sin bír az ütések rugalmas földolgozására szükséges rugalmassággal, minek folytán rugalmas alapozásra szüksége nincs. Miután a sin széles talpa a szekrény fenekéhez csak széleivel támaszkakodik és erősen meg van szorítva, a sin feje úgy függőleges irányban, mint pedig oldalirányban Irugalmas mozgásokat képes végezni. A 3. ábrán föltüntetett, faburkolatok számára való foganatosítási alaknál a rugalmas elszigetelés, mint az 1. ábránál, faalálét által történik, míg a faburkolat itt ellentétben a betonnal szilárd elzárás nélkül is megfelel. . A rázkódtatáSök tehát az aszfaltburkolatot "íaliiíóliíó szerkezeti részektől mind a > három foganatosítási alaknál tényleg távoltayfa^alf,, ypgy pedig annyira gyöngíttetnek, hogy ezen szerkezeti részek és az utcaburkolat és a beton között hézag létre jjem jöhet, jniután q futósin .rugalmas mozgásokát végezhet anélkül, hogy az útcaburkolat elzárását * képező szekrény és maga az utcaburkolat ezek által érintetnék. Végül a betonalapozásnak nyomási igénybevétele a széles szekrény közbeiktatása által a felére van csökkentve azon berendezésekkel szemben, melyeknél a sinek közvetlenül a betonba mereven vannak beágyazva. Az utcaburkolat (az aszfalt) a sinszekrényhez való tartós csatlakozásának biztosítása céljából a sinszekrény az utcaburkolat alá riyúló karimákkal van ellátva, melyek az úttestbe vannak ágyázva és célszerűen horgonyok által az úttesttel össze vannak kötve. Ezen karimák arra is szolgálnak, hogv az egyes székrények 'között hajlító igénybevételekkel szemben ellentálló képességgel biró illesztési ös/r szeköttetéseket képezzenek. Az 1. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál az (a) sin körülbelül 1 m.-nyi közökben a sinszekrény fenekén nyugvó, hosszirányú (e) talpfákhoz rugalmas (k) nyomótestek útján van hozzászorítva. Eken nyomólestek a sin talpának megfelelő keresztmetszeti alakjuk által és azáltal- hogy a sinszekrény falaihoz támaszakodnak, megakadályozzák a sin talpának a sinszekrény közepéhez képest váló eltolódását oldalirányú erők behatása alatt. Ezen nyomótestek rövid, kerésztmetszetr ben ékalakú, keményfából való (k) darabokból állanak, melyek hosszirányú nyílásokon át a sinszekrény feneke alá nyúló (1) csavarok útján a sin talpát az alaphoz erősen hozzászorítják. A nyomásnak egyenletesebb elosztása céljából a szögalakú, vasból való (w) alátétlemez van alkalmazva, A rugalmas nyomód-arab a 2. ábrán lát-i f