70844. lajstromszámú szabadalom • Készülék kazántalajvíznek gáztalanítására, lágyítására és a friss gőz hőmérsékletére való fölhevítésére

— 2 -4. ábra a máaik kiviteli alak hosszmetszete. ' A gőzkazán fölső részében a pipaalakú (M) tartány részben a víz alá igerülve széles nyitott részével a vízből kinyúlóan van behelyezve. Az (M) pipa csöve a kazánfal {1) részen ki van vezetve, ahol kellően meghajlítva a kapátyfal egy másik (2) részéhez és innen a kpz$n vízterébe nyúlik, a kazán belsejében pedig továbbhaladva (3j-nál végződik (1. ábra;). Az (M) tartány nyitott részében az (a, b) tápvezeték végén kellő számban (e) porlasztófúvókák vannak elrendezve, melyek a (P) táplálókészülékből beszorított vizet szétporlasztják és a fölső kazánfalhoz röpítik, melyről a víz visszapattan ós az (M) tartányba esik, hogy az (Ml) csövön, a kívül fekvő (L) csövön és a bevezető (2, «3) csövön át a kazán vízterének valamely kívánt pontjához jusson. A porlasztófúvókák nyílásai úgy vannak berendezve, hogy az öszszes szétporlasztott és visszapattanó víz új\>ól afz (M), tartányba visszaesik, mi célra a körülményekhez képeit-pl. a fölső kazánfalon "alkalmazott (5). lécek szolgálhatnak {1., és 2. ábra), A szétporlasztott vizet a kazánban lévő gőz fölmelegíti és csak, ha a gőz hőmérsékletét fölvette, nem előbb, vezettetik a yíz a föntemlített úton a. kazán vízterének alsó részébe. Mindaddig,^míg a víz. a gőz' telje§ hőmérsékletét pl nemVérte, nem képes az előírt uta.t megtenni\mivel mindaddig, míg a víz hidegebb a, gőznél, a gőz folytonosan kondenzálódik és így az (M) t^rtáoyban' a nyonjás alacsonyabb , lesz, mint a kazáp többi részében úgy, hogy a yfz a helyett, hogy lefelé folyna, inkább a feajpáp alsó részéből a>z előírt úton, de ellenkező értelemben fölfelé szoríttatok-Hogy Jcésziilék szabályos működésére vp? aatkozólag biztos ellenőrzést kapjak, a (7) vízszinmu tatot (1. ábra) alk»lfpafz»íJf5

mely egyrészt pl., az (JJ) cgő belsejével megfelelj ($) hejyeií, másrészt a kazáp gózípróvel (9)-nél vagy pedjig az (M) tartáppyal ^ögvetlepül kapcsolatban áll. 4 víjszinmutetó WRiMll-iW^gíll^^t^Vk,. Vaj|on t a készülék helyesen működik-e, ami akkor áll be, a vízszinmutató vízszinfe kb. a kazán vízszinéveí egyezik. Ha azonban a készülék a víznek elégtelen fölhevítése következtében ki nem elégítő módon vagy egyáltalán nem működik és pedig a gőznek a porlasztó terébe való elégtelen beáramlása vagy pedig az (Ml, 1, I», 2, p) útnak eltömődése következtében, akikor a vízszin a (7) vízszinmutatóban rövid időre vagy állandóan igen magasan fog állni vagy a vízszinmutató teljesen meg fog telni vízzel. A megfigyelendő forróvíz fölszine mesterségesen is állítható elp és maga az (41) tartány a körülményekhez képest magasabbra is állítható, mint azt pl. a 4. ábrán föltüntetett, további magyarázat nélkül is könnyen érthető, ugyanázzal a műszaki hatással biró elrendezés mutatja. Ezen elrendezésnél az 1. ábra szerinti (5) lécek egyrészt az (A, B, C, D) gőzkúp fölső része áltaí, másrészt az (E) ernyő és a (K) gőzvíz átbocsátócső által helyettesíttetnek; az (f) túlfoly.ócső az (M) tartányban a , legmagasabb vízszint meghatározza. A gőz hőmérsékletére fölhevített víz, összetétele és a kazán üzemnyomása szerint, kazánkőképző tartalmának leginkább a. kettedszénsavassóknak kisebb-nagyobb részét kiválasztja. A szabaddá való szén; savat, egyéb gázokat és levegőt a fogyasz^ tás helyére áramló gőz tovaragadja úgy? hogy ezen gázok a kazán vízterébe való behatolásukban meggátoltatnak. A tápvíg bizonyos esetekben ^zétporlasztása előtt egy a kazán gőzterében megfelelő, helyen elrendezett csőkígyóban, többé-kevésbbé előnjer legítbető, hogy a kazápkőképzők kiválasztása gyoreíttassék. Míftthogy az összes £az£nkőképzők,(

még .§ legmagasabb gőznyomás Bjellett sejn yál^fstafeafc ki csupán $ hőhatás által, e qélr^ vízbevezetés, a ka?áq be)geje és,a jjipaalglfft tartánnyal megfelelő csővezetékek kapcsolatban álló rpech^ijikai, ill, kémiai rpagep fölvételére alkalmas edények vt^r n»k alkalmazva, mjppllett; a porlpztófjiy^-i k$k alkalmazása ájt$l a $4pyepe$éfcb$i i