70841. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cinknek és egyéb illófémeknek elektromos sugárzókemencékben való folytonos desztillálására

Megjelent 1»17. évi április hó 19-ep MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70841.' szám. Vll/i. OSZTÁLY. JElj Arás cinknek és egyéb illó fémeknek elektromos sugárzó kemencékbe? való folytonos desztillálásárá. THARALDSEN FILIP MÉRNÖK CHRISTIANIÁBAN. A bejelentés napja 1916 augusztus hó 2-ika. Cinknek és egyéb illó fémeknek elektromos kemencékben való előállítása különböző nehézségekkel jár. A nehézségek főleg aizáltal okoztatnak, hogy a cink redukáló hőmérséklete magasabb, mint annak illanási hőmérséklete úgy, hogy á fémcink úgyszólván gázalakban keletkezik. Míg egyéb termékek az elektromos kemencében redukálás vagy más vegyi folyamat által csaknem az egész adagban képeztetnek és folyékony állapotban gyűjtetnek össze, mimellett az olvasztótégely fenekéről lecsapolhatók, a cinkgyártás számára való adagot akként kell elrendezni, hogy a képezett fémes cinkgőzök könnyen elillanhassanak anélkül, hogy az adag üregeiben összegyűljenek és robbanásokat okozzanak vagy legalább is egyenlőtlenül eltávozzanak. Ez a körülmény a fémgőz lecsapására való berendezésben újból nehézségeket okoz, mely berendezés egyenlőtlen termelés számára nem igen szerkeszthető anélkül, hogy annak a veszélynek legyünk kitéve, hogy a cink egy része gőzalakból közvetlenül szilárd alakba megy át, miáltal cinkport kapunk, melyet újból kezelésnek kell alávetni. Már megkísérelték ezen hátrányokat különböző módon elkerülni pl. azáltal, hogy a kemence adagolását folytonosan oly módon vezették, hogy az adag rézsüt képezett. Ezzel azt célozták, hogy a redukálás főleg a fölületen menjen végb«, mire a Visszamaradt salakrészek a ferde fölületen lefolyhattak és újabb cinktartaimú adagrészeket tettek szabaddá, hogy a folyamat ily módon folytonosan menjen végbe. Javaslatba hozták továbbá a kemencét forgathatóan szerkeszteni úgy, hogy az adag folytonosan mozgásban volt. Az előbb említett eljárás azzal a hátránnyal jár, hogy a redukálás és a salak olvasztása nem történt az egész fölületesn egyenletesen, mint azt tervezték. A fölületnek a fényívhez legközelebb' fekvő része ugyanis erősebben támadtatik meg, mint a távolabbi részek, miáltal egy mindinkább növekedő üreg képződött és végül összeomlás és ebből származó rob^ bánás következett be. A másodsorban említett eljárás forgó