70836. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyümölcssorok és szőlők öntözésére

akarunk táplálni. Ezen eljárással r

.a..;trágyázó hatást lényegesen fokozzuk. A fönt érintett nyári öntözéssel. a. téli vízhasználat áll szemben,": ''máj* Vflaíóbér hónaptól február hónapig bezárólag terjed a megművelés alatt álló területeikre. Cél ja nem á vegetáció: elősegítésében áll, tótném a fiUolcfezera elnyomásában. A fillokszera. ellen ajánlott számos irtószer eddig többé vagy kevésbbé eredménytelennek bizonyult. Február végén az elárasztásnak .meg kell szűnnie és így a hatásos téli öntözés összeesik a szöllőiö nyu-, gakni periódusával* Ezen-, időn -belül, vagyis október közepétől február végéig a megmüvélt. térüleíe'k 'öntözése 30—60 napig tart.x

A szőllő érését gátló lisztharmat a tett tapasztalatok szerint az öntözés folytán nem támadja meg a szöllőt. iV-A mesterséges öntözés a szőllő- ós gyümölcstermelés számára, mindenképen a legnagyobb fontosságú, mert ezzel gyakran megmenthetjük vagy fokozhatjuk a termié,st; különösen fontos a bogyós gyümölcsök számára, nevezetesen a málna száméra, mely minden talajban megterem, ha ez feíég nedves. Az öntözés, ill. mesterséges esővel való kezelés folytán a bogyós gyümölcs biztos szüretet szolgáltat. A ribizke, fekete- és vörös áfonya, szeder és szamóca még a német középhegység legmagasabb részein is mívelhető. Oly gyümölcsnemek, amelyek csupán ősszel érnek, juniustól a szüretig szabályozott öntözést igényelnek; idetartoznak főképen az őszibarack-, körte- és almafák. "Virágzás idején a fákat nem kell öntözni. Az áfonya, mint félig vízinövény, a legjobban lápföldön terem, azonban a lápot 6—-8 cm. magasságban homokkal vagy kaviccsal kell befödni, hogy ezzel szegényítsiik, mert különben a növények túlsók ágat és nagyon kevés gyümölcsöt hajtanak, ezáltal egyidejűleg a fű tenyésztését gátoljuk és a gyümölcsöt tisztán tartjuk. Á talajt oly alagcsövezéssel kell ellátni, hogy a talajvizet tetszőlegesen lehessen duzzasztani, télen pedig a talajt vízzel lehessen • borítani. Amint a virágzás kezdődik, a talajnak csupán nedvesnek szabad leriniej.nem pedig vizesnek. Az északnémA. lápok áHalájá homok, melyet fel kell hozni a gátkultúrákhoz hasonlóan. A dugványokat tavalyi indákból 25 cm. hosaszúra vágják és 1 m.'távolságnyi sorokban ültetik, 0.3 im távolságban, 10 cm. mélységben ültetőfával és ültetés után a földet megnyomkodjuk. A talajt kiiltivátorral lazítjuk, és tartjuk fű mentesen. Az első esztendőben a növények gyökeret hajtanak, a második esztendőben indákat, a harmadik esztendőben ágaidat és a negyedik esztendőben már gyümölcsöt hoznak. Ezen időponttól kezdve a sűrűn elágazó indák a füvet elnyomják. Gyümölcsültetvényeknél lehetőleg a magaslatokat' cseresznye, a melyebb helyeket szilva, és az északi és keleti lejtőket alma, a déli és nyugati lejtőket pedig körte számára tartjuk fenn. A bogyós növény mindenütt megterem. A legjobb fekvés enyhe lejtő délnyugat felé, mert itt a fák a hideg északkeleti szelek ellen és a virágzás alatt a .tavaszi fagy utáni reggeli nap yossz hatása ellen némileg védve vannak. Csupán keskeny, mély völgyekben, melyekben patak vagy folyó folyik, nem terem gyümölcs, mert a hideg levegő fagyos éjjeleken a bimbókat és virágokat elpusztítja. Ellenben a folyók és' tavak partjai igen alkalmasak gyümölcsfák számára, mert az éghajlat egyenletesebb, Ji vízgőz és köd a virágokat a tavaszi fagyok ellen, vagyis inkább az ezekre következő reggeli nap ellen megvédi. Fontos még a diótermelés is, mely különösen oly vidékeken alkalmas, amelyeken aszalókészülékek vagy konzervgyárak hiányzanak és távolabb fekszenek a közlekedési utaktól. Á szüret lassan és nyugodtan hajtható végre, a 'gyümölcsök könnyebben tarthatók el és a csomagolás és szállítás is könynyebb, mint más gyümölcsé. Azon helyeken, ahol a gyümölcsösök és szőllők öntözéséhez szükséges vizet folyókból vagy tavakból kell venni, az isza-