70818. lajstromszámú szabadalom • Műláb
lóka (17) gumihüvéllyel borított vége a műláb határvonalán túl kijár és a műláb megemelt helyzetében előre áll ki. Ez az előreállás a (18) rúgó hatása következtében áll be, amely rúgó a (14) tolókát kifele; ' szorítani igyekszik. A. (14) tolóka fölül (19) gombban végiödik, amelynek szögecsszerű szára a (2) szár (20) vezetékében jár. Mikor a kiálló (17) tolókavégre rálépünk, akkor a (14) tolóka fölfelé megy és a (19) gombnál fogva fölcsúszik a, (20) vezetékben. Ez a (20) vezeték úgy van alakítva, hogy amikor a (14) tolóka (19) vége benne fölcsúszik, akkor a (7) térdcsukló két (T, 2) szárát a (13) rúgó hatásával szemben egy egyenesbe vezérli. Ugyanezt a hatást elérhetjük akkor is, ha az említett vezeték helyett erftelők, rugók, vagy más ilyen, ugyancsak a műláb belsejében elhelyezett szervek végzik az egyenesbe való vezetést. Ezek után a műláb működése egyszerűségénél fogva máris világos. A (2) szárat ráerősítjük a csonka lábra és ezenkívül semmit sem kell tenni, hogy könnyedén járhassunk, mert a műláb önműködőlég követi a lépéseket. Induláskor az az ember természetes mozdulata, hogy kissé mégemeljük az előre nyújtandó lábszárat. Mikor- ezt tesszük, akkor a térden aluli rész a (13) rúgó hatása alatt önműködőlég hátra fog csuklajü, ugyanúgy mint ahogy az ép láb ezt önkéntelenül teszi. Ebben a helyzetben élőrenyújtjuk a lábat, azután rálépünk. A rálépés helyén áll ki a (14) .tolóka (17) vége úgy, hogy ez rálépéskor N önműködőlég benyomódik, a (20) vezetékbe fölcsúszik és az (1, 2) csuklószárakat kiegyenesíti, mire az élőbbre jutott fölső test is a kiegyenesítésnek megfelelő helyzetbe lendül előre. A kiegyenesedett helyzetben állva maradhatunk, vagv pedig-a lépésnek imént leírt játékát ismételhetjük. A rajzban, mint legfőbb alkatrész, a térdcsukló mozgató szerkezete van csupán részletezve/ de nincsen annak semmi akadálya sem, hogy ugyanezen művi berendezéssel a lábfejnek az alsó lábszárhoz képest iputat-Eözó viszonylagos elmozdulását is lehetővé tegyük. A rajzban továbbá a (14) tolóka legegyszerűbb alakjában úgy van föltüntetve,, hogy alsó vége egyenesen áll Id, és pedig a műláb cipőszerű aljának sarokrészében, de annak sincsen semmi akadálya, hogy ez a kiálló rész a cipőtalp más helyén vezettessék ki, ahonnan azután a rálépéskor önműködőlég beálló visszanyomódást emelők, stb. révén vezethetjük vissza a megfelelő vezérlésre. Amint a rajzból látható, a (10, 13, 18) rugók és (19, 20) vezetékek egymás mozgását fékezik és határolják úgy, hogy azok pontos összeírni ködése csökkenti a műláb önműködő mozgásának gépiességét, és a mozgást természetessé teszi. Ezt a természetességet könnyen fokozhatjuk azáltal, hogy az -egyes rugókat, stb. egyénenkint külön-külön beszabályozzuk. SZABADALMI IGÉNY'. Műláb, jellemezve azáltal, hogy a műláb belsejében a csukló két szára között egy rúgó van kifeszítve, amely az alsó szárat a, fölsőhöz képest hátrahúzni igyekszik, a rálépés helyén pedig rúgóhatásira egy, a műláb belsejében veze| tett tolóka vége a műláb határvonal&n í túl jár ki, amely tolóka a rálépéssel | való leszorításkor rugók, emelők, veze-i tékek, HL ugyancsak a műláb belsejé-J ben elhelyezett más ilyen szervek sej gél vével a csukló két szárát a legelőször említett rúgó hatásával szemben egy egyenesbe vezérli. 1 rajzlap melléklettel. PÁLLAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA BUDAPESTEN
