70808. lajstromszámú szabadalom • Gép szalagalakú anyagok víztelenítésére

muk szaporítása által vagy kisebb számú szélesebb vagy' nagyobb számú keskenyebb anyagszalagot vízteleníthetünk egyidejűleg egy és ugyanazon a gépen vagy végül a gép egész szélességére kiterjedő anyagszalag víztelenítése is lehetséges. >A 2. és 4. ábrán föltűntetett foganatosítási alakoknál négy (h) határolósáv van alkalmazna, ami áltál egymás mellett és egyidejűleg három anyagszalag vízteleníthető. Ezen határolósávok közül a két külső a vezetőszalagokkal üresen fut,*rírig a két belső — hogy a határolósávok ' kény&zermozgású hajtására is példát adjunk meg — a fölső (c) vezetőszalaggal van összekötve úgy, hogy a vezetőszalaggal közös pályájuk van. Ezen foganatosítási alaknál a két belső határolósáv helyzete és így a víztelenítendő , anyagszalag szélessége nem változtatható, kivéve ha a határolósávok és a vezetőszalag egymással oldható összeköttetésben állna. A két külső határolósáv azonban oldalirányban beállítható, ami által a két külső anyagszalag szélességét változtatni lehet. A (h) határolósávok hatása abban áll, iogy az egyes anyagszalagokat egymásélesen elválasztják és az anyag halalási irányhoz keresztben-való kiterjedést vagy kitérést meggátolják. Felemlíeindő még, hogy a középső határolósárok mindkét oldalon ugyanazon nyomásiak vannak alávetve úgy, hogy viszonyagos helyzetük megváltozásától akkor em kell tartani, ha a vezetőszalaggal laán fútnak együtt. Ezzel szemben a két zélső határolósávra csak a belső nyomás tat úgy, hogy habár ezen határolósávok nyomóhengerek, illetve vezetőszalagok yomása alatt is állnak, az Oldalirányú litolódás mégakadályozáisáról gondoskodunk kell. Ez rendszerint a külső hatáolósávokhoz támaszkodó vezsetékek útin érhető el, melyek az 1; és 3. ábrán títüntetett foganiaitositási alaknál a helytiljó (i) vezetölécekből vagy hasonlókból, 2. és 4. ábrán látható kivitelnél pedig a forgatható (k) tárcsákból állhatnak. Természetes, hogy ezen vezetékek be-, illetve elállíthatok lehetnek. Az 1. ábra szerint továbbá úgy a (c, d) vezetőszalagok, mint a (h) határolósávok (A)-tól <3)-ig az egész gépen megszakítás nélkül mennek át, míg a 2. ábrán az az eset van föltüntetve, amikor csak az atóó (d) vezetőszalag megy át megszakítatlanul az egész gépen, míg a fölső (c) vezetőszalag, valamint a (h) határolósávok két részre vannak osztva. Az anyagot a víztelenítőgéphez; osztatlanul, a gép teljes szélességében, azaz egyetlen széles szalag alakjában vezethetjük. Ha emellett a gépen több anyágszalagot víztelenítünk, akkor a széles anyagszalag ennek megfelelően megosztandó, ami áz anyagszalag szétvágásával1

vagy részekrebontásával történhetik. Lehet azonban az egyes anyagszalagokhoz való anyagot a víztelenítőberendezéshez megosztva is vezetni. Ilyen berendezések vannak a 11—16. ábrán föltüntetve. A 11. és 12 ábra az anyaghozzávezetőberendezés egy foganatosítási alakja keresztmetszetben ós nézetben, /t géphez harántirány-Jum a szögletes keresztmetszetű (1) nyomótartály van elrendezve, melybe az ismert módon előállított sürű^ pépalakú anyagot az (m) anyagvezetéken át viszszük be. A nyomótartály vízszintes terében az (n) sajtolócsigák vannak elrendezve, melyek az anyagot az ívalakú (o) kifolyatóhoz vezetik. Ez a kifolyató (el-' osztó) a víztelenítendő anyagszalagok -szélességének és számának megfelelő (q) kilépőnyílásokkal van • ellátva, melyeket egymástól (p) közbenső falak választanak el. Ily módon a víztelenítőgéphez egyes, egymástól elkülönített anj^agszalagok vezettetnek. A (q) kilépőnyílások szélessége és vastagsága magában véve ismert módon szabályozható, hogy a kilépő anyagszalagok szélességét és va&tagságát (szükség szerint változtathassuk. A 13. és 14. ábrán egyetlen anyagszaiag számára való anyaghozzávezetőberende-