70728. lajstromszámú szabadalom • Gázfejlesztőkhöz való excentrikus kupakalakú pikkely fölépítményből való forgórostély

E két rész közül az első a (d, e) magas­sággal előrenyúlik a következő pikkely fölső éle fölött úgy, hogy egy (b, d) hosz-' szúságú és (b, e) szélességű légrés kelet­kezik e helyen. A másik rész a (g, e) fe­lülettel minden rés nélkül, vagy csak igen csekély rés hagyásával fekszjk a legköze­lebbi pikkelyre. Az 1. ábrán a középpont alatt fekvő pikkelyek két része azonos (a, c, f) betűkkel van megjelölve, mint a fölső élek a 3. ábrán. A (c) törési ponton megy át mindenütt a koncentrikus rész az ex­centrikusba. A 2. ábrán az egyes, egymás­fölött fekvő (Sl, S2, S3, S4, S5) pikkely­koszorúknál a keletkező légrések láthatók, minthogy az A—B metszési sik részben a pikkelyek (a, c) koncentrikus, részben (c, f) excentrikus részein megy keresztül. A rostélynak a nyíl irányában végbe­menő forgásakor a külső élek (c, f) ex­centrikus részei a szenet maguk előtt tol­ják anélkül, hogy por nyomulhatna be a rostély belsejébe, mert ezen a helyen igen­szűk a hézag. Az (a, c) koncentrikus ré­szeken át azonban levegő hatolhat be anélkül, hogy itt is benyomulhatna por, mert az élek ezen részei a szénnel szem­ben nem végeznek ellenkező irányú moz­gást. SZABADALMI IGÉNY. Gázfejlesztőkhöz való, excentrikus kúp­alakú pikkelyfölépítményből álló for­górostély, melynek jellemzője az, hogy a pikkelyek külső élei részben excen­trikusak, részben koncentrikusak és hogv az excentrikus részek hézag nél­kül, vagy csak kis hézaggál illeszked­nek az alacsonyabban fekvő pikkelybe, a koncentrikus részek ellenben az el­égető levegő átbocsátására szükséges hézagot hagynak szabadon. (1 rajzlap melléklettel.) auoytfwr^

Next

/
Thumbnails
Contents