70694. lajstromszámú szabadalom • Tapintókészülék térbeli pontoknak távlati képeikből való meghatározására

Megjelent 19-1,7. évi március lió 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 70694. szám. Vll/a. .OSZTÁL Y ? Tapintó készülék térbeli pontoknak távlati képeikből való meghatározására. KAMMERER GUSZTÁV MÉRNÖK BÉCSBEN. A bejelentés napja 1914 májas hó 23-ika. Elsőbbsége 1913 május hó 24-ike. A jelen találmány tárgya oly készülék, amelynek segélyével pontoknak térbeli helyzete távlati képeikből meghatározható és ily módon valamely terepnek egy vagy több fényképészeti fölvételéből pl. domborművű, réteg- vagy szelvénytérképek állíthatók elő. . A készülék a következő tantételen alapszik: Ha valamely testnek két vagy több, különböző álláspontból fölvett távlati képét a térben egymáshoz képest úgy helyezzük el, hogy az azonos pontok képein átmenő vetítősugarak egymást messék, . akkor a metszési pontok összesége a fölvett test pontos modelljét adja, amelynek nagysága a vetítési középpontoknak és a hozzájuk tartozó képeknek (távlati nézeteknek) a modelltől való távolságtól függ. A csatolt rajzok 1. ábráján (A) és (B) a két vetítési középpontot (álláspontot), az (al—a2) ... (b, bl—b2) ... az ezen lözéppontokból kiinduló sugarakat, (0) a ssztikus tárgyat, pl. a terepnek egy résiztéE jelzi, amely kisebbített léptékben vétetik föl az (A) és (B) pontokból. (C) és (D) a fölvétel által kapott képek (o, ol— o2) . . . a tárgynak azon pontjai, amelylek az (A) és (B) pontokból kiinduló vetítősugarak metszéspontjaiba esnek, míg (c, d, cl, dl, c2, d2 . . .) a két (C, D) fölvétel összetartozó képpontjai. E képpontok nem egyebek, mint a megfelelő vetítősugaíaknak a hozzájuk tartozó képsíkokkal való átdöfési pontjai. A fönti tantétel ai találmány szerint gyakorlatilag arra van fölhasználva, hogy valamely tárgyról, amelynek két fagy több, különböző pontokból fölvett távlati képével rendelkezünk, térbeli másolatot vagy modellt lehessen előállítani. Ez úgy történik, hogy két vagy több vetítősugár, amelyek a távlati fölvételek azonos pontjaihoz tartoznak, anyagi vezérlörudakkal van helyettesítve és ez utóbbiak, minthogy a" képeket a valóságban nem dőlhetik át, a megfelelő vetítősugarakkal párhuzamor san az adott fölvételeken (képeken) kívül vannak elrendezve és mutatókkal vagy jelekkel vannak ellátva, amelyek a vezérlőrudak mozgatásakor azonos képpontokra állnak be.. Ez utóbbi fölvétel mellett a vezérlőrudaik (vagy a képek) a térben egymással párhuzamosan minden további nélkül el. tolhatók. A csatolt rajzokon a