70641. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hengerműcsapoknak és csapágyaknak önműködő kenésére
mely a hűtővízzel emulgál és ilymódon a csapokon, maradandó zsírréteget képez. A berendezés lényegében egy kereplőszerkezettel becsavarható dugókkal fölszerelt kenőszelencékből áll, melyek a konzistens zsiradékot csöveken és tömlőkön keresztül a kenőhornyokkal ellátott csapágyakba szorítják. Az alsó hengerek számára kenőszélenoék helyett a csapágyakon szabadon fölfekvő kenősüvegek alkalmazhatók, melyek elfordulás ' ellen oldalvezetékek által biztosíttatnak és lyukakon, valamint hasítékokon át a kenőanyagot szívóhatás következtében a csapágyakba és a csapokhoz Vezetik. A kenőberendezés Eereplőszerkezetei ideoda menő mozgással közvetlenül a heiygersor hajtómotora által hajtatnak. A dugók teljes becsavarása után ezen kereplőszerkezetek kikapcsoltatnak és ezáltal a kenőszelencék önműködően megállíttatnak. A csatolt rajzokon az 1. ábra a kenőberendezéssel és annak li aj tökészül ékével fölszerelt hengersor egy részéneik oldalnézete. A 2. és 3. ábra a három henger számára való hengerállványok egyíikét végnézet-Len és metszetben mutatja- és pedig a kenőszplencékkei és kenősüvegekkel a kenőanyag- és hűtővízvezetékekkel és az ezen vezetékekkel kapcsolatban álló csapágycsészékkel. A 4. és 5. ábra végnézetben és oldalnézetben egy trio-bádoghengermű állványainak egyikét mutatja a kenőszelencéknek az emelőasztal által eszközölt hajtásával. A 6. és 7. ábrák hasonló nézetekben a kenőberendezés oly kivitelét mutatják, mely duo-blokk- vagy bádoghengerműnél alkalmazható, melynél a kénőszelencék a fölső henger beállítókészülékének fékező motora által hajtatnak. A fölső-, illetve középhenger csapjainaik kenésére szolgáló kenőszelencék mindegyike, melyek egy-egy csapágyhoz alkalmazandók, az (a) kenőedényből (2. és 5- ábra), a (b) dugóból és a (h) kereplőből áll. A kenőedény (f) peremmel van ellátva, hogy könnyen ho^áférhető és az üzemet nem gátló módon legyen fölszerelhető; a kenőedény továbbá anyamenettel ellátott üreges (g) csappal bír, a hengercsap csapágyához vezető (v) kenőcső fölvételére*. A kenőedény belső falán finom csavarmenettel van ellátva, melybe az üreges (b) dugó kiálló torkolatpereme be van csavarva; a (b) dugó külső fölületének többi része (z) fogazással van ellátva. A dugó külső zárt végrészében egy kulcs behelyezése céljából szögletes nyílással van ellátva, hogy a dugó kézzel kicsavarható legyen. A dugó (z) fogazásába a (h) kereplő (k) kilincse kapaszkodik. Az (a) kenőedény belső hossza és a dugó (z) fogainak hossza aként van meghatározva, hogy a (k) kilincs a (z) fogakkal kapcsolaton kívül kerül, mielőtt a dugó az edény fenekéhez erősen odaszoríttatriék. A (h) kereplők (o) villás emeltyűvégei (s) húzórúdakkal könnyen oldhatóan csuklósan vannak összekötve, melyek a hengersoron való munkánál kÖnynyen eltávolíthatók és melyeknek a kenőanyagot a kenőszelencékből á hengercsapágyákba kiszorító ide-oda mozgatása különfélék épen eszközölhető. A hajtásnak az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alakjánál a fölső (w) fésühenger szabad csap végén egy (sl) homlokkerék van megerősítve, mely az (s2) kerék segélyével az (x) fesühengerállvány mellett elrendezett (s3) csavarhajtást hajtja. A csavajkerék (wl) tengelyén a (ki) forgattyútárcsa ül, melynek (j) hasítékában a (jl) csap beállítható; ezen csapra az (s) vonórúd van kapcsolva. A hajtásnak a 4. és 5. ábra szerinti kivitelénél a kereplők mozgatása az (i) emelőasztalok löketmozgásáról van levezetve; ezen emelőasztalok a (c, d, e) rúdazat és emeltyűszerkezet által a kenőszelencék kereplőemelfyűit működtető (s) vonórúdakkal vannak összekötva A 6. és 7. ábrák szerinti további kiviteli alaknál a kereplőmozgás az (m) fé-