70609. lajstromszámú szabadalom • Gép, palackok és más egyéb tartályok kupakolására és bélyegzésére

— 8 — szítőereje a (j) anyával állítható (i) belét általi szabályozható. A (H) kölyürúd alsó végén van az (1) bélyegzőpofa elrendezve, mely a (k) csavar segélyével levehetően van föleirösílve és úgy van alakítva, hogy a3,só részével a (K) bélyegzőtárcsa középrészére gyakorol nyomást úgy, hogy e tárcsa az előre beállított mélységig és a' szükséges kerület mentéin szoríttatik be a palacknyakba. Egyidejűleg a tárcsának körülfutó része a palack nyakanak fölső széléhez szoríttatik. Ez a nyomóhatás akkor kezdődik, amikor a palack a tárcsát a zárópofa alsó fölületével érintkezésbe , hozza; a nyomás az (I) zárópofa és a palack között a (g, h) tekercsrugók hatása alatt fokozatosan növekedik. A záró-fej szára a (jl) hasitokkal van ellátva. Ezen hasítékban egy (kl) pecek van vezetve, miáltal ezen fejrész oldalirányi elforgás ellen biztosítva van. A (kl) pecek egyidejűleg ütköző gyanánt' is szolgál. Az (L) ujjakat tartó karimás (J) cső a {G) kölyühenger alsó részébe van becsavarva és lazán fordul el a (H) kölyürúd körül. A (J) cső karimájának fölső, fölülete homoruan van kiképezve úgy, hogy az (L) ujjak belső végei, melyek le vannak gömbölyítve, ezen homorú bemélyedésekbe jól belefekhetnek. A karima ezen •homorú kiképzésének, valamint az ujjak megfelelő legömbölyítésének célja, hogy még ferde helyzetben is az ujjak mindenkori szoros fölfekvése biztosítva legyen. Az ujjak a kölyü körül ismeretes módon sugárirányban vannak elrendezve és hátsó éleik egy kör mentén fekszenek. Az ujjak belső végeikkel a homoruan kiképezett karimába egyszerűen csak be vannak akasztva; hosszuk célszerűen úgy van megválasztva, hogy egy bizonyos alkalmazkodás érhető el, míg a jelenleg ismeretes hasonló berendezéseknél az ujjak rövidek és mereven vannak fölerősítve. Az (L) ujjak munkája abban áll, hogy a .zárótárcsának azon részét, mely a palack szájnyílásán túl kinyúlik, megragadják, lefelé hajlítják, a palaokfej körül formál- | / ják, végül pedig a palackfej bordája alatt elforgatják. A találmány szerinti gépnél í.lkalmazoLt ujjak sajátossága abbín rejlik, -hogy azok az (1—1) vezetekekkel való együttműködésük következtében, melyek a bélyegző alsó föliiletén vannak elrendezve, oldallapjaikon nem juthatnak egymással érintkezésbe úgy, hogy az ujjak egész sima fölületű zárókupakot képesek létrehozni. Az ujjak tehát a veze -tékek segélyével egymástól tulajdonképen el vannak valasztva és ezáltal, miivént azt az 5. ábra szemlélteti, a kupaknak fölüle; tén sugárirányú ,(m—m) rovásokat létesítenek, míg a kupakot 'képező szálas anyag belső oldalán szorosan összenyomatik, miként azt az (n) vonalak (5 ábra) mutatják. Az (L) ujjak- alsó végeiken (o)-nál le vannak gömbölyítve úgy, h,ogv a palackfej bordáján könnyen átcsúsznak és |a szálas tárcsát a fejrész alatt szorosan öszszenyomják. Ezen ujjak markolókként is szolgálnak, mivel a szálas anyagot a kölyiinek és a vezetőlemeznek kivágásaliba belenyomják, emellett pedig a zárókupakot a palackfejen eszközölt Simítási műveletre előkészítik. A markoló és a nyomókölvü különböző hatásainak kombinációját hozzuk tehát létre. Az ujjak a találmány értelmében különlegesen vannak kiképezve, és úgy hatnak, mint e^y emeltyű, mely mozgásirányának . legcsekélyebb megváltozásánál is az általa gyakorolt nyomásnak úgy 5rányát, mint nagyságát változtatja. Ezen okból az (L) ujjat úgy, ahogy az az 1. ábrán szemléltetett módon ki van képezve, differenciál emeltyűnek ís nevezhetjük. Ezen ujj lazán van fölfüggesztve és súlya valamint a réá ható rúgó ereje egymással ellentétes irányban, hatnak és a két erő egymást váltakozó egyensúlyban tartja. Az ujjak legömbölyített fölületei nem koncentrikus körökből vannak megszerkesztve úgy, hogy az egyik fölfekvési hely kilengésénél a két fölfekvési pont., melyeken az emeltyű fölfekszik, egymás^