70605. lajstromszámú szabadalom • Önműködő blokjelzőberendezés
résszel bír, mely a tulajdonképeni- kontaktust. képezi. Ezen kiálló szegélyrészen' a tárcsa bizonyos helyzeteiben egy (d) kontaktusrúgó nyugszik, mely e helyzetekben a kontaktus második elemét képezi. Az (á) tengely végén egy (e) mutatótárcsa van elrendezve, mely egy (f) ablakon lieresztül megfigyelhető és a hengeres átkapcsoló mindenkori helyzetét jelzi az éppen az ablak előtt lévő fölületének alkalmas színezésével. Á hengeres átkapcsoló hajtására egy Önműködő megszakító gyanánt kiképezett (g) elektromágnes szolgál, mely égy (k) kapcsolókilincs segélyével egy az (a) tengelyen szilárdan fölékelt (h) elreteszelő kereket szakaszosan előreforgat. A (g) elektromágnes fazékmágnes gyanánt van kiképezve és így kifelé teljesen el van zárva. A mágnes egy (i) fegyverzettel bír, mely egy (1) rúddal szilárdan van összekötve, mely utóbbi egyrészt a (k) kapcsolókilincset, mástészt pedig szigetelten a (31) és (32) kontaktusok áthidalására szolgáló (n) vörösréztárcsát hordja. A (31, 32) kontaktusok a (g) elektromágnes áramkörébe vannak beiktatva. Egy (o) leszakítórúgó az (i) fegyverzetnek a (g) elektromágnes ürammentessé válásakor eredeti helyzetébe való visszavezetésére szolgál. A (b) kontaktustárcsák, mint fönt említettük, egymástól részben el vannak szigetelve, részben egymással vezető összeköttetésben állanak. Több-több így egymással vezető összeköttetésben álló tárcsa azután, egy a többi tárcsától elszigetelt csoportot alkot. A csoportok száma és elrendezése azonban a blokkmű célja szerint más és más. Valamennyi blokkműben egy kontaktustárcsacsoport van elrendezve, mely a hengeres átkapcsolóriak magának elforgását idézi elő, továbbá egy olyan csoport, mely a jplzö áramköröket ellenőrzi és esetleg a szomszédos bjokkművek működését is szabályozza. Egyvágányú vonalaknál továbbá még egy Vagy több úgynevezett beleegyező kontaktuscsoport van elrendezve, melyek I csak a normális helyzetben vannak zárva és arra szolgálnak, hogy azon áramköröket szabályozzák, melyek csak ilyen helyzetben szabad hogy zárva legyenek vagy föntartassanak, melyek teíját főleg a kijáró jelző működtetésekor és ez előtt az ellenőrzést végzik. Kétvágányú vonalaknál, melyeknél e célra csak a szomszédos vonalszakaszt kell megvizsgálni, saját, illetőleg önálló beleegyező kontaktuscsoportrá nincs szükség. Ttt az előzetes jelzésre vagy hasonló célokra szolgáló kontaktusok használhatók föl ezen célra is. A hengeres átkapcsoló forgatása szakaszosan 120—120°-kal történik. E célból a kontaktustárcsáknak az átkapcsoló mozgását szábályozó csoportja (bl, b2, b3, b4, ifl. bl5, b!6, bl7, B18) (1—5. ábrák) egy-egy (bl), illetőleg (bl5) teljes tárcsával bír, melynek (dl), ill. (dl5) kontaktuisrúgója a hozzátartozó (g) kapcsoló elektromágnessel van összekötve. Ezen (bl), ill. (bl5) kontaktustárcsával vezető összeköttetésben egy sor további (b2, b3, b4) kontaktustárcsa van,melyeknek kiálló, kontaktust létesítő szegélye a tárcsa kerületének egy harmad— egy harmad részére terjed ki. Ezen (b2, b3, b4) tárcsák úgy vannak méretezve és egymáshoz képest elíoltan elrendezve, Hogy ha az egyik tárcsa elhagyja kontaktusrúgóját, a következő éppen érintkezésbe jön kontaktusrúgójával. Az állomások (D, D2) kijáró blokkmüveínek hengeres áíkapcsolóí továbbá még egy ezen csoporthoz tartozó további (b5) kontaktustárcsával bírnak, mely a kerület kétharmadrészére terjedő kiálló kontaktusszegéllyel van ellátva, mely a forgás utolsó kétharmadrésze alatt (d5) kontak„ tusrugójával érintkezésben áll. Ezen (b5) kontaktustarcsa arra szolgál, hogy a hengeres átkapcsoló első egyharmad fordulata által már megadott menetengedélyt visszavenni lehessen, amennyiben ugyanis ezen kontaktustárcsa segélyével a (g) kapcsolóelektromágnes a hengeres átkapcsoló utolsó kétharmad fordulata alatt