70532. lajstromszámú szabadalom • Esztergapad a tengelyfejben vagy tengelyfejen elrendezett szerszámokkal

munkálását, amint ez pl. csökarimák meg­munkálásánál előfordul, akkor a 3. és 4. ábrán föltüntetett berendezést alkalmaz­zuk. Amint a rajzokból látható, a szer­számtartó (53a) része hosszú szán gya­nánt van kiképezve, mely szán a (9a) ten­gelyjejben tajál megfelelő vezetést. Az (53a) rész a hozzátartozó (32) karral szin­tén az (54) fogas kapcsolás, az (53) rész az (53a) résszel pedig az (53b) fogas kap­csolás és a (60) csavar útján van össze­kötve. A 3. ábra szerint való foganatost- . tási alak a 2. ábrán látható. foganatosí­tástól csakis a nagyobb sugárirányú mé­retek által különbözik. Hogv azonban ka­rimáknál egyidejűleg a tömítés számára való hornyokat is be lehessen esztergá­lyozni, a 4. ábra értelmében a (9a) ten­gelyfejet egyidejűleg a szintén sugárirány­ban elcsúsztatható (31) szerszámmal le­het ellátni, minek folytán a esőkarimá­nak teljes megmunkálása további átfogás nélkül lehetséges. A csőkarima megmun­kálására szükséges (39) szerszámok emel­lett célszerűen tárcsaszúrók gyanánt ké­peztetnek ki. A törzsszabadalom 6. ábrája szerint való foganatosítási példánál a (32) karok előrecsúsztatása és visszahúzása kény­szermozgásszerűen történik, még pedig azáltal, hogy a (30) hüvely két kúpos fö­lületével a karok hasonló fölületéi kö­zött szorosan fekszik. Ámbár ilyen szoros kapcsolás előállítása céljából pl. a törzs­szabadalom (51) bütyke szerelhető föl és ennek folytán pontosan illeszthető hozzá, mégis az elhasználódás következtében aránylag rövid idő mulv'a holt menet jön létre, melynek következménye a hüvely elcsúsztatása alkalmával a szerszámnak a munkadarabból való lökésszerű kihúzása. Az egyes egymásba kapcsolódó részeiknek elhúzódása vagy pedig a csúszöfölületek között piszoknak való lerakódása foly­tán azonban a hüvely a karokban meg is szorulhat, miáltal a munkamenet bizton­sága befolyásoltatik. Tekintetbe veendő végül még az is, hogy a szerszámok a Tnunkadarabban kissé megszorulnak. A kihúzás a szerszám hirtelen megtámadása által megnehezíttetik és ha a víszafelé moz­gás megindíttatott és kisebb erőt igényel, az es^tergepad fölösleges módon hirtelen gyors menetei nyer. Ennek elkerülése vé­gett az 1. ábra értelmében a visszafelé való húzásra szolgáló (51) bütyök egy-egy, minden (32) karon a (62) pont köriül lengő, kétkarú emelő által helyettesíttetik, melynek rövidebb (51b) karja a (30) hü­vely (50) csúszófölületéhez támaszkodik, míg a hosszabb (51a) kar csekély mozgás­térrel a (32) karhoz ütközik. Az (51a) és (32) részek között áz erős (63) nvomó­rúgó van elrendezve. Ha ezen berendezésnél a (30) hüvelyt balra mozgatjuk, a szerszám a munkada­rab felé kényszermozgásszerűen mozog előre, leli ál tolatik el. Ha a (30) hüvely az 1. ábrán jobbra mozgattaük el, ezen moz­gást minden kar, még pedig holt menet nélkül követni fogja, miután az (51b) kar a (63) rúgó hatása alatt szorosan támasz­kodik az (50) részhez. Csak azon esetben, ha a szerszám nem képes azonnal kilépni a munkadarabból, áll be # a (32) karnak ideiglenes mozgása nélkül mindenekelőtt a kétkarú segédemelőnek jobbra való for­gása. A rugónak emellett azon törekvése van, hogy a kart kifelé mozgassa. Ha ezen rugóerő a szerszámnak a munkadarabból való kihúzására nem elégséges, ezen ki­felé húzás biztosan fog beállni akkor, ha az (5'la) kar a (32) karhoz ütközik, mert-ekkor a (32) karnak a (30) hüvely mozgását föltétlenül követnie kell. Ha munka közben a munkadarab a ten­gelyfej felé mozigattatik, amint ez pl. me­net vágása és néhány esztergamunkánál is előfordul, gyakran szükséges a munka­hossz pontos betartása. Ezen célra alkal­maznak már a tengelyfej közepében el­csúsztatható ütközőket, melyek a hajtást az adbtt pillanatban kikapcsolják. A je­len találmány értelmében azonban a (30) hüvely huzatik vissza önműködően, mi­nek folytán a szerszámok széjjelmennek és a munkadarabot elengedik. Ezen be­rendezés foganatosítási példáját az 5. ábra

Next

/
Thumbnails
Contents