70497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mágneses anyagnak több fajtára való elkülönítésére
- 2 -xa) lehet az.t szétbontani. Ekkor mindegyik pályából mindenekelőtt a mágneses anyag e gy részét választja ki a mágnes, mely vonzott anyagrész azután a kivezető testre megfelelő pályákban rakódik lé.'A maradvány azután még egyszer vagy egymáisután többször más pályákba terelhető el, melyek az emiitett üres pályák irányárban feküsznek. Ezektől ,a más pályákból, azután a további mágneses anyagfajták egymásután, megfelelő a kivezető testen már előzőleg lerakódott anyagpályák közt fekvő pályákban rakódnak le. Ha foko• zatosan erősbödő, vagy gyöngülő mágnesmezőket használunk, akkor, a különböző permeabilitású anyagfajták a kivezető testen nem vakódnak le egymásra, hanem egymásmellé, fajták szerint elkülönítve, az anyag be vezetési irányával egyező irányú pályákban. * Ismeretes ugyaii már az anyagáramnak több részáramra osztása; ez áz ismert szétosztás azonban akkor történik, amikor még meg seim kezdődött a kiválasztás. A szétosztás T ott az anyagnak szabálytalanul való oldalra tolásóból áll úgy, hogy középső üres pálya keletkezik, mely mellett két oldalon egv-egy, kívül nem egységesen határolt anyagpálya htolad. A középsői üres pályán belül azután elkülönítés történik, amennyiben ugyanis az anyag ebbe az üres pályába bevonatik. Gyakorlati szempontból tehát ez az elkülönítés csak igen, tökéletlen lehet, mert a_ mágnes nem gyakorolhat egyen• letesén hatást az egész anyagráramszélességre, hane • csak a közvetlenül az üres pálya mellett lévő anyagrészeket éri, míg .a távolabb fekvő anyagrészeket kevésbbé, vagy egyáltalában nem vonzza többé. * vEzt a háÉrányt szünteti meg a jelen találmány. Olyan készülék egy foganatositási példája, mellyel a jelen új eljárás foganatosítható, a mellékelt rajzon van bemutatva. Az 1. ábra egy dobelkülönítőt keresztmetszetben tüntet föl, fokozatosan változó erejű mágnesmezővel és az anyagáramot részekre osztó új anyagbevezetőszerkezetteí, míg a • 2. ábra az új anyagbevezetőszerkezetet fölűlnézetben ábrázolja. Az (l") csapok körül beállítható két zónáit alkotó mágnesfest á két, oldalas (2) és (3) ellenpólusból áll, melyek a zónák szabályozhatása céljából az oldalirányban elállítható (4) és (5) sarúkkal vannak ellátva, Valamint a közös (6) pólusból, melyet a (.7) tekercs gerjeszt. A mágnestest körül a nyíl irányában forog a (8) kivezetőtest. Gyöngébb zóna a (4) és (6), az erősebb az (5) és (6) saruk közt képződik. A (9) garatba öntött anyag a (10) fölület egész szélességében hull arra és azon, tetszőleges módon tovaanozgatva, a (4, 6) sarúk által képezett gyöngébb zónához jut. Mielőtt azonban ennek hatáskörébe érne, az egész anyagáraimot a (11) vezetőtestek egyes (12) anyagipályákra bontják szét, melyeknek szélessége a (11) vezeitőtestek egymástól való távolságának'felel meg és mélyeket a (11) vezetőtestek szélességének megfelelő széles üres pályák választanak el egymástól. Ezekből az anyagpályáktól mán<íene>kelőtt az erősen mágneses anyagot Választja ki a (4, 6) zóna úgy, hogy ez az anyagrész a (8) kivezetődöbra tapad és azion anyagpályákat képez, melyeknek szélessége a (12) anyagpályák szélességének felel meg. A nem vonzott anyag a (15) fölületre hull, melyen az, mielőtt az (5, 6) saruk által képezett" erősebb zónía hatáskörébe jutna, (13) vezetőtestek (14) pályákra bontják szét. A (13) vezetőtestek szélessége és egymástól.való távolsága Úgy szabható meg, hogy a (14) pályák a (8) kivezetődob (12) pályái/k&zjé ilenek. A (14) pályából az (5, 6) zóna a, mágneses anyag többi részét választja ki, mely áz anyagbevezetés sajátszerű alkotása áltál kényszerítve, úgy rakódik lé a (8) kivézetődobon, hogy annak az erősen mágne-1 ses anyag pályái közt szabadon maradt helyéit födi. • A.rajz szerint a (11) vezetőtestek valamivel szélesebbek, mint a (13) vezétőtes\
