70497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mágneses anyagnak több fajtára való elkülönítésére

Hegjelent 1917. évi február hó 17-én. MAGY. KIR. SZABADALMI H HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 70497. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mágneses anyagnak több fajtára váló elkülönítésére. FRIED.. KRUPP AKTIENGESELLSCHAFT GRÜSSONWERK CÉG MAGDEBURG-BUCKAUBAN. A bejelentés napja 1916 január hó 22-ilje. Elsőbbsége 1915 február hó 10-iké. Mágneses anyagnak a nem rnágnesei&től való elkülönítésekor a mágneshez vonzott anyagot vagy mint a gyűrűs elkülönítőknél, az anyagáram mozgási irányára keresztben vagy pedig, mint a hengeres elkülönítőknél, azzal egyező iránya han vezetik el. '

» Az első esetben a gyürüélek vonzzák a mágneses anyagot, mely éleket természetesen hézagot választfak el egymástól. A' vonzott anyagfajták itt, megfelelő hézagokkal egymástól elválasztva, egymás mellé tapadnak. Tehát a m,ágnesmező szélességének aránylag csak kis része használódik ekkor ki. A második esetben a vonzott anyag hézagok nélkül rakódik le a kivezető testre és lígy itt az egész mágnesmezoszélesség kihasználódik. Az egyes anyagfajták lerakódása azonban itt úgy megy végbe, hogy csak a legelőször vonzott anyagfajta tapad közvetlenül a kivezető testre, míg a többi anyagfajta permeabilitáteia növekedésének vagy csökkentésének sorrendjében az előzőleg elkülönített anyagfajtákra ülepedik. Minthogy ébben az esetben a vonzott anyag rétegvastagsága egyébként azonos viszonyok közt nagyobb lesz, mint az első esetben, ezért itt az egymásra rakódás a nyersanyagbevezető csatornának a kivezető testtől való nagyobb távoisár gát követeli meg és így azonos mágnesmezőerősség melleit több gerjesztőáramot igényel, mint az egymásmellé rakodás. Továbbá ai már vonzott anyag gyöngíti az utána következő, még ezután vonzandó anyagra ható vonzóerot. Ez a körülmény hátrányosan hat az éle® elkülönítésre. A jelen találmánnyal ezeket a hátrányokat elkerüljük. Nem csak az egész mágnes,mezőszéle&séget használjuk itt ki, hanem azonkívül az összes mágneses, ' anyag lerakódását közvetlenül a kivezető testein fajták szerint elkülönített pályákban egymás mellett létesítjük. Az eljárás már most az, hogy a mágnesmezőhöz vezetett anyagáramból mindenekelőtt, önmagiaban véve ismert módon, a mágneses anyag egy részét kiválasztjuk, azután pedig az anyagáram maradványát a kivezelőszerkezet más helyei felé tereljük, mely aziután a maradványból további mágneses anyagot választ ki. Ha igen széles az anyagáraim, akkor már eleve több, egymásmellett fekvő, egymást ólüres pályáikkal elválasztott pályára (részáram-