70419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés használt finom poralakú szintelenítő szinek izzítására

tuma tehát az izzítási- folyamatnál föllépő gőzfejlődés kihasználásában és azí ehhez csatlakozó kondenzációhatásban áll, oly. célból, hogy a képződött' gázokból va&JC gőzökből a bennük lévő összes fiüibm szélöv részecskék lecsapódjanak. A találmány további jellemzője abban áll, jhogy a korfdénzáló h&tást gj3z hozzávezetése által fokozzuk. Ezt a gőtihofezá-r vezetést célszerűen oly esetekben fogjuk alkalmazni, amikor az izzítandó anyag túlságosan száraz. A találmány harmadik jellemző momentuma, Hogy az izzítási folyamat két részre, oszlik, és pedig .olykép, hogy az anyagnak nehezebb részét, melyet a keletkezeti gázok vagy gőzök nem ragadnak magukkal,' folytonos munkamenetben mechanikai úton vezetjük ki a berendezésiből és fogjuk föl gyűjtőedényben, m/g a színtelenítő szénnek a fejlődött gőzök által magával ragodott többi finoman elosztott részecskéit kondenzálásnak vetjük alá és elkülönítve egy másik gyűjtőedénybe vezetjük. • ,Ezen eljárás foganatosítására szolgál a csatolt rajz 1. és 2. ábráján két egymásra .merőleges függélyes metszetben föltüntetett berendezés. Ez' a'berendezés ícét főrészből áll, és pedig: a) a tulajdonképteni izzítási készülékből, mely egyszersmind arra is szolgál, hogy a gőzök által magukkal nem' ragadott részecskék mechanikai úton a készülékből elvezettessenek; ' b) az ezen készülékhez csatlakozó és •vele együttműködő kondenzálókészülékből, mely azt idézi elő, hogy az izzítási folyamat alatt fejlesztett gőzök vagy gázok •elvezetésük vagy elillanásuk előtt útjukon kondenzálószerkezeten haladnak át és lécsapódnak. Az izzítandó anyagot az (a) töllögaroton át a (b) izzítási hengerbe vezetjük, ahol az anyagot folytonos kavarás vagy lazítás' mellett 'előre mozgatjuk és a (c) "izzítási hengeren * keresztül a gyűjtőedénybe juttatjuk. . ' Azt az utat, melyet az izzítandó anyagnak meg kell tennie, aszerint amint az izj^tási folyamatot hosszabb vagy rövi.dieon tartamúnak kívánjuk, azáltal lehet tetszőleges hosszúm választanunk,. hogy az anyagot nagyszámú (b, c) izzít%i hjgiigeren veaéljük keresztül. Az "anyagnak az izzítási hengerek belsejében vialó fölka• varasát vagy lazítását és továbbítását ismeretes módon csigák vagy más alkalmas mechanikai eszközök segélyével végezzük, oly célból, hogy az anyagnak minden egyes részecskéjét intenzív módon tegyük ki az izzító hatásnak, hogy a regenerálás a legtökéletesebb legyen, az anyag színtelenítő képessége tehát fokoztassék. Az így készen izzított anyagot a (d) csövön át a például vízzel telt (e) fölfogóedénybe vezetjük. A föllépő gázok vagy gőzök és az ebben léyő vagy magukkal^ ragadott finoman elosztott szénrészecskékét ezen izzítási folyamat alatt tetszőleges számban elrendezett és az izzítási hengerekhez megfelelő elosztásban csatlakozó csöveken át a (g) kondenzátorba vezetjük. Ezen kondenzátorban a szénrészecskéket fölfogjuk ós a (h) csövön át az ugyancsak .vízzel telt (1) gyűjtőedénybe vezetjük, ahol azokat fölfogjuk, míg az értékes szénrészecskéktől immár megfosztott fáradt gázokat az (m) csövön keresztül a szabadba bocsátjuk. A kondenzáló hatás fokozására, a kondenzátorhoz vezető (n) csővezetékbe (o) injektor segélyével alkalmas módon gőzt fúvathatunk. Az izzítandó anyagnak az izzítási hengerek belsejében való előremozgatásara, valamint az anyag fölkavarására bármely tetszőleges mechanikai eszköz, tehát csiga, szalag, stb. alkalmazható. A hengerek fölhevítése bármely tetszőleges módon, például közvetlen hevítéssel történhetik, a kondenzációt pedig a szokásos módon, például levegővel vagy vízzel idézhetjük elő.