70406. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékhálózatok megzavart részeinek szakaszonkint való önműködő kikapcsolására
— 2 — Az 1.—3. ábrákon vázlatosan a vezetékeknek egynéhány kiviteli alakja van föltiintetve, amelynél az ellenőrzővezetékel a fővezetéknek egy kis darabja alkotja, (1) a fővezeték, (2) az ellenőrzővezeték és (3) a szigetelés a fő- és ellenőrzővezetékek között. A szigetelést célszerűen igen csekélybe v^fisztfúk' oly célból, hogy a fővezeték fész<ségének .hatásai lehetőleg intenziven érvényesüljenek az ellenőrzővezetékben. A fő- és ellenőrzővezetéfcek között a feszültség a készülékeknek érzékenysége szerint igen kicsinyre vehető. Az'l. ábrán áz ellenőrzővezeték a fővezeték kerületének csak egy részére (terjed ki, míg a 2. ábrán az ellenőrzővezeték a fővezetéket köpenyszerűen körülburkolja. Á 3. ábrán a (2) ellenőrzővezeték a fővezetékbe van tetszőleges helyen beágyazva. A 4. ábrán föltüntetiett kiviteli alaknál . a fővezeték két részre van osztva, melyek közül az (la) mag a köpenyszerű (1) résztől el van szigetelve. A (2) ellenőrzővezeték tetszőlegesein rendezhető el. K vezeték kettéosztása az (1) köpenyre és az ettől elszigetelt (la) magra azzal az előnnyel jár, hogy a vezetéknek üres járatánál a kikapcsoló" készülékek működésbej övefcele meg van .akadályozva. A vezetéknek köpenyszerű (1) része ugyanis azonkívül, hogy az (1) és (la) keresztmetszetei közötti viszonynak megfelelően reá eső munkaáramrészt vezeti, töltőáramot is vesz föl, míg ellenben a körülzárt (la) mag kapacitással nem bír és így töltőáramot sem kap. Az (1) és (la) vezetékrészeket a (12) impedencia vagy hasonló útján kötjük egymással össze. Ehhez az ^alább leírt, a 4. ábrán föl nemi tüntetett ellenőrző rendszer kapcsolható Hozzá, oly módon, hogy az ellenőrzővezetéket Kikapcsolás céljából csupán az (la) magrész befolyásolja. Ily módon lehetővé válik, hogy a fővezetéknek egy köpenyszerű részre és ettől elszigetelt magra való osztása által a töltőáramoknak az ellenőrző rendszerre gyakorolt hatásat megszüntessük. Áz 5—10. ábrakon példaképen az ellenőrzöréndslíéafifi^' "egynéhány vezeíékelnendezése van föltüntetve, és pedig egysarkú, ill. egyfázisú fővezetékek részére. A viszszavazetés, ill. a több fázisvezeték részére .az ellenőrzőélrendezés ismétiendő. Áz ábrákon a számyaknélküli nyilak a villamos áramokat, a szárnyas nyilak a mágneses mezőket, a teljésen kihúzott nyilak az áram-, ill. indukcióviszonyokat normális üzemnél, a vonalkázott nyilak 'pe>. dig ugyanezeket a viszonyokat zavarok e.'etén jelzik. , Áz 5. ábrán (1) az ellenőrzendő fővezeték, (2) a hozzája tartozó ellenőrzővezeték. A (3) szigetelés nincsen külön föltüntetve (4), ill. (4') a kapcsolók, (5) pedig a kikapcsolókészülékek. Utóbbiak célszerűen differenciál-készülékeknek vannak kiképezve. A (2) ellenőrzővezeték a (6) pontokban van a szakaszrészek két végén a fővezetékhez kapcsolva. Az áramelosztó pontok {táppontok, állomástranszformátorok stb.) (7)-tel vannak jelölve. A (2) ellenőrzővezetéknek minden szakasávége előtt különleges (8) transzformátorok vannak' beiktatva, amelyeknek vastagon kihúzott primér oldalai a fővezetékben vékonyan kihúzott szekundéroldalai pedig az ellenőrzővezetékben feküsznek. A 8. transzformátorok úgy vannak szerkesztve, hogy az áramátalakítók és póttianszformátorok között középen álló készülékek gyanánt működnek. Hatásuk abból -folyik, hogy áttételi viszonyok az egymáshoz tartozó fő- és ellenőrzővezetékek ellenállásainak (impedanciáinak) viszonyától eltér. A transzformátor áttételi viszonyának a vezetékek ellenállási viszonyától való eltérése folytán az ellenőrzővezeték rendes üzemnél olyan áramot kap, amely a csupán az impedanciák által meghatározott természetes . áramtól különbözik, Áz (5) kikapcsolókészülékek erre a bizonyos, a transzformátorok által létesített áramra, illetve az ezen áram áltial a fő- és eHenőrzőáramok között szükségképen előidézett egyensúlyi állapotra állíttatnak be. Á transzformátorok bekapcsolása ellen-