70406. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos vezetékhálózatok megzavart részeinek szakaszonkint való önműködő kikapcsolására

— 2 — Az 1.—3. ábrákon vázlatosan a vezeté­keknek egynéhány kiviteli alakja van föl­tiintetve, amelynél az ellenőrzővezetékel a fővezetéknek egy kis darabja alkotja, (1) a fővezeték, (2) az ellenőrzővezeték és (3) a szigetelés a fő- és ellenőrzőveze­tékek között. A szigetelést célszerűen igen csekélybe v^fisztfúk' oly célból, hogy a fővezeték fész&ltségének .hatásai lehetőleg intenziven érvényesüljenek az ellenőrző­vezetékben. A fő- és ellenőrzővezetéfcek között a feszültség a készülékeknek érzé­kenysége szerint igen kicsinyre vehető. Az'l. ábrán áz ellenőrzővezeték a főveze­ték kerületének csak egy részére (terjed ki, míg a 2. ábrán az ellenőrzővezeték a fővezetéket köpenyszerűen körülburkolja. Á 3. ábrán a (2) ellenőrzővezeték a főve­zetékbe van tetszőleges helyen beágyazva. A 4. ábrán föltüntetiett kiviteli alaknál . a fővezeték két részre van osztva, melyek közül az (la) mag a köpenyszerű (1) rész­től el van szigetelve. A (2) ellenőrzőveze­ték tetszőlegesein rendezhető el. K vezeték kettéosztása az (1) köpenyre és az ettől elszigetelt (la) magra azzal az előnnyel jár, hogy a vezetéknek üres járatánál a kikapcsoló" készülékek működésbej övefcele meg van .akadályozva. A vezetéknek kö­penyszerű (1) része ugyanis azonkívül, hogy az (1) és (la) keresztmetszetei kö­zötti viszonynak megfelelően reá eső munkaáramrészt vezeti, töltőáramot is vesz föl, míg ellenben a körülzárt (la) mag kapacitással nem bír és így töltőára­mot sem kap. Az (1) és (la) vezetékrésze­ket a (12) impedencia vagy hasonló út­ján kötjük egymással össze. Ehhez az ^alább leírt, a 4. ábrán föl nemi tüntetett ellenőrző rendszer kapcsolható Hozzá, oly módon, hogy az ellenőrzővezetéket Kikap­csolás céljából csupán az (la) magrész befolyásolja. Ily módon lehetővé válik, hogy a fővezetéknek egy köpenyszerű részre és ettől elszigetelt magra való osz­tása által a töltőáramoknak az ellenőrző rendszerre gyakorolt hatásat megszüntes­sük. Áz 5—10. ábrakon példaképen az ellen­őrzöréndslíéafifi^' "egynéhány vezeíékelnen­dezése van föltüntetve, és pedig egysarkú, ill. egyfázisú fővezetékek részére. A visz­szavazetés, ill. a több fázisvezeték részére .az ellenőrzőélrendezés ismétiendő. Áz áb­rákon a számyaknélküli nyilak a villa­mos áramokat, a szárnyas nyilak a mág­neses mezőket, a teljésen kihúzott nyilak az áram-, ill. indukcióviszonyokat nor­mális üzemnél, a vonalkázott nyilak 'pe>­. dig ugyanezeket a viszonyokat zavarok e.'etén jelzik. , Áz 5. ábrán (1) az ellenőrzendő főve­zeték, (2) a hozzája tartozó ellenőrzőve­zeték. A (3) szigetelés nincsen külön föl­tüntetve (4), ill. (4') a kapcsolók, (5) pe­dig a kikapcsolókészülékek. Utóbbiak cél­szerűen differenciál-készülékeknek van­nak kiképezve. A (2) ellenőrzővezeték a (6) pontokban van a szakaszrészek két végén a fővezetékhez kapcsolva. Az áram­elosztó pontok {táppontok, állomástransz­formátorok stb.) (7)-tel vannak jelölve. A (2) ellenőrzővezetéknek minden szakasá­vége előtt különleges (8) transzformáto­rok vannak' beiktatva, amelyeknek vas­tagon kihúzott primér oldalai a fővezeték­ben vékonyan kihúzott szekundéroldalai pedig az ellenőrzővezetékben feküsznek. A 8. transzformátorok úgy vannak szer­kesztve, hogy az áramátalakítók és pót­tianszformátorok között középen álló ké­szülékek gyanánt működnek. Hatásuk ab­ból -folyik, hogy áttételi viszonyok az egy­máshoz tartozó fő- és ellenőrzővezeté­kek ellenállásainak (impedanciáinak) vi­szonyától eltér. A transzformátor áttételi viszonyának a vezetékek ellenállási vi­szonyától való eltérése folytán az ellen­őrzővezeték rendes üzemnél olyan ára­mot kap, amely a csupán az impedanciák által meghatározott természetes . áramtól különbözik, Áz (5) kikapcsolókészülékek erre a bizonyos, a transzformátorok ál­tal létesített áramra, illetve az ezen áram áltial a fő- és eHenőrzőáramok között szükségképen előidézett egyensúlyi álla­potra állíttatnak be. Á transzformátorok bekapcsolása ellen-

Next

/
Thumbnails
Contents