70405. lajstromszámú szabadalom • Önműködő kikapcsolóberendezés villamos vezetékhálózatokhoz

-r- 8 lcen "átfolyó haszonárajn a vezeték, " által magas' üzemi feszültségnél fölvett kapacitású áramhoz képest igen csekély lesz ' és' könnyen ' kimutatható, hogy ez esetben az ellendr^őVfezétékfcé a tót (k) végponton át a fővezetékből kapácátáéi áramök folynak., aimint ézt az ábra szakadozott vonalú (m) nyilai riiiiiaijfák. X két (m) töltőáram . erőssége között rendes üzemviszonyok mellett állandó arány van és ezeken kívül a fő-és eHenőrzövezeték között egyébként csak aránylag gyönge (m'). töltőáramok mennék át a dielektrikumon. Ha a fő- és ellenőrzővezetékek a (k) pontokban nem volnának egymással összekötve, akkor az ellenőrző vezeték a dielektrikumon át egész hosszúságában egyenletesen töltetnék meg, amely ífcet a 2. ábrán van föltunTetve. Az 1. ábra szierint a lehetőleg vékony (b) cllenőrzővezeték szorosan az (a) fővezeték mellett foglal helyet, amellyel, mint már említve volt, a (k) pontokban össze van kötve. A (c) ordináták által meghatározott (c') vonal a potenciálnak a fővezeték mentén való változását tünteti föl, ahol ezen a vonal a nyíl irányában, tehát balról jobbra haladó haszonáramnak üzeimei feszültségét juttatja kifejezésre. A (b) ellenőrzővezeték potenciálja á (k) összekötő pontokban természetesen egyenlő az (a) főyezeték potenciáljával, azonban a szakasz közepe felé a fő- és ellenőrzővezetékek között potenciálkülönbség.lép föl. Ezt az üzemi potenciálkülönbséget az idézi elő, hogy a (b) ellenőrző vezetékszakasz üzemi töltőáramának legnagyobb része megközelítőleg egyenlő mennyiségekben folyik át a fővezetékből.a (k) pontokon az ellenőrzővezetékbe, njíg a "szigetelésen csak aránylag csekély (m) áramrész lép át a fővezetékből az ellenör^ővezetékbe. A szakadozott (m) nyilak irányában az ellenőrzőr vezeték ellenállásán át annak közepe felé és az (1) kondenzátoron át a földbe folyó töltőáramoknak ezen sajátos elosztása folvlán az ellenőrzavezetéfcnek az 1. áb''Váw'; "fáaatdsáojfölítí^^ görbéje a (c') görbéhez képest eltolódik, tótítirfleít a (d') görbe1

legmélyebb) -pönitja :nem úgys ani-nt a {e!

) görfeénél^ a, s^ak^&z •egyílt Snégére, hanem - ^Binak I köaepére esik, amely helyen téfaát a fő- és ellenőrzővezetékek, illetve a (c^ és (d;) görbék (e) potenciálkülönbsége a legnagyobb. r A 2; ábrán a potenciál változása abban az esetben van • vázlatosan föltüntetve, amelyben az (a) fővezéték a szakasz végpontjain nincs a (b) ellenörzővezetékkel összekötve. Ekkor a töltőáram az erős,főr vezetékből nem juthat a szakasz végeiig fémes úton az elletiőrzővezetékbe, hanem a megtöltés csupajj az (nj,') töltárapiok segélyével történik, amelyek a szakasz egész hosszúságában megközelítőleg egyenletesen'elosztva mennek át a dielektrikumon a fővezetékből az ellenőrzővezefékbe. Ez esetben tehát á (c') és (d') potenciálvonalak általánosságban. egyenletesen fognak a szakasz másik vége felé sülyedni. Az 1. és 2. ábra példáiban aránylag nagy kapacitás van az -ellenőrzovezetéik sMmára föltételezve, ami pl. bekövetk.ezik kábeleknél, midőn az ellenőrző vezeték a fővezeték fölületén fekszik. Ha azonban az eHenőrzövezeték a fővezeték belsejében van elrendezve, akkor annak üzemi kapacitása igen csekély. Ez esetben az ellenőrzővezeték potenciálkülönbsége más úton hozható létre. A 3. ábra példa gyanánt ilyen elrendezést tüntet föl. A potenciálkülönbség itt azáltal jön létre, hogy a szakasz mindegyik végére egy (h) transzformátor van kapcsolva, és pedig oly 'módon, hogy' a (h') primértekercsek a fővezetékben, a (li2) szekundértekercs pedig az ellenőrzővezetékben feküsznek. A transzformátorok (h2) szekundér oldalai úgy vannak kapcsolva, ill. tekerületszamaik úgy vannak kiegyenlítve, Hogy feszültségeik egymás felé irányúinak. Ez esetben az ellenőrzővezetéknek a fővezetékkel szemben egyenletes (e) potenfciálkülönbsége van. A transzformátor és (k) pont közötti összekötő darabon természetesen a fő- és