70330. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzás monolitikus betonépületek előállításához
a'(82)'tartókat. Ezekre tesszük rá a födéllemezeket, miáltal egy szabadon függő merev szerkezetünk van, amely egy föl-Eorditott szekrény alakjával bír, s amely most már a külső zsaluzással együtt teljesen össze van állítva. Most tehát egy teljes emeletsort a födémmel együtt egyetlen egy öntési müvelettel állíthatunk e'.ő. A belső és külső zsaluzás közti hézagba beöntjük a betont, amely a födélleme?ek fölött egy rétegbe szétterül, míg egy szintbe jut a (10) szegélyező övlertie^ek fölső karimáival, amikor az egészet lesimítjuk, Ekkor elegendő időt hagyunk megszilárdulásra a betonnak úgy, hogy a falazatok elég merevekké válnak ahhoz, hogy a föllépő nyomási igénybevételeket kitartsák. Minthogy a (20) húzóvasak most Végleg be vannak ágyazva a betonba, a ház első emeletsorát héjjazó elemekre nem lesz tovább szükség, hogy a szegélyező öviemezeket tartsák, hanem az elemekét a (40) szöglet vas elvétele után eltávolíthatjuk. Ezáltal ezeket az elemeket kioldjuk fölső végeiken a sasrokleraezekkel való összekötésből és a tolókák kihúzása és a (3) fejrészek kiszedése után könnyen eltávolíthatjuk. A (10) szegélyező öviemezek a (20) húzórudak, valamint (24) anyák révén szorosan rajtamaradnak a betonfalon. Hogy a ház következő emeletsorát fölépíthessük, ezeket az elemeket a szegélyező öviemezekre föltesszük és az előbb leirt módon összekötjük velük azokat. Minthogy a (10) szegé' lyező övi emezek oldalkarimáiban lévő lyukak haitárlapjuktól számítva egyenlő távolságokban vannak elrendezve, az elemek második sora magától fog az előző Binelelsor betonfalával összevágni, amint i'í a 3. ábrából következik. Ügyelnünk kell tehát arra, hogy az egynél több emeietü ház fölépítésénél valamennyi emeletsor külső zsaluzásának összeállításához ugyanezen elemkészletet alkalmazhassuk. Qsak arra van szükségünk, hogy a szegélyező öviemezekből elegendő nagy készletünk legyen. Ez a sajátság döntő fontosságú, mert az elemeket acélból készítjük, tehát ezek drágák úgy, hogy a ház különböző emeletsorainak fölépítéséhez különkülön elemkészletre volna szükségünk, az épület költségei megkétszeresednének, sőt megtöbbszörösödnének. Miután egy betonépület födémé egyenlő nértékben van kitéve nyitó- és nyomóerőknek, szükséges, hogy a födémet a faiaknál tovább támasszuk alá. A belső zsaluzás elemeinek túlnyomó részét a betonfödémhordó fodéllemezek befolyásolása nélkül a következő módon lehet eltávolítani. A fölső (27') tolókákat, amelyek a (32). vályüszerű rúdvasakat vagy tartókat hordják, elkülönítjük a többi elemeket összekötő tolókáktól. Ezen fölső tolókák valamivel rövidebbek, mint a lemezek szélessége, ennélfogva ezek csupán a tartók alátámasztására szolgálnak. A (41) szögletvasak, amelyek a (32) tartókat hordják, hasonlóképen függetlenek a fallábazaton lévő többi szögletvasaktól. Amikor el kell fávolítanunk a belső zsaluzás elemeit, akkor eltávolítjuk a (41) szögletvasakat, kivéve az elemek alatt lévők közül azokat, amelyek a (32) tartókat hordják, mire az elemek, valamint az általuk tartott (35) lemezek kioldódnak a betoniödém alátámasztásaival való kapcsolatból. Ezután a (35) lemezeket úgy az elemektől, mint minden más részektől leoldjuk és a (27) tolókákat, valamint a fejrészeket és ékeket eltávolítjuk. Mindegyik elemet ekkor oldalt kihúzhatjuk, amíg külső alsó élük a (35) lemez belső alsp, élévcl találkozik. Minthogy a födéllemezek valamivel az elemek fölső részének síkja fölött vannak, ezért az elemeket az aisó karima külső élén meghajlítjuk anélkül, hogy a födélhez ütődnének, amely tehát továbbra is a beton födém alátámasztásául szolgál. Lehetőség szerint előnyös a (32) tartókai elemekre támasztani úgy', hogy a saroklemezeket eltávolíthatjuk és az épület következő emeletsorának fölépítéséhez használhatjuk. Ha a betonfödém mái- összefüggővé szilárdult, a födémhéjjazó lemezeket és az alátámasztó elemeket eltávolítjuk. A (32)