70330. lajstromszámú szabadalom • Zsaluzás monolitikus betonépületek előállításához
níikj pilátya, anieiyeív Júgy. valósik f,®iiiejj-r a karimalyukak: egyttees^mfik távolságokban, efeendezet|; swgélyeíő övlem^^k Jxwk^Y-3 1 !*. árokkor: e^aij, i öy lemezeket fölrakjuk, rJEíjiue: a j&e* gélyezö öviemezeket a már leirt juójJan ékfcStégekkel biztosítjuk helyzetükben. !i A Mlsö zsaluzés,t (20) húzórutjakkal MztQsítjvik heJyzeifében (2. és 3. ábra), amelyek a zsaluzás hosszában, meg keresztben fekszenek és a szembenfekvö oldalakat összefogják. A Hüzórúd részeit (21) toldótagok kötik össze egymással. A húzórudak egyes részei közé (22) keittös anyák vannak iktatva, amelyek segélyével a rudakat a keret teiljes fölállítása után megfeszítjük. Rövid (23) csapszögek képezik a rudak egy tészét, amelyek áthatolnak a (10) szegélyező öviemezek nyílásain. A csapszögek csavarmenettel vannak ellátva és (24) anyák jármaik rajtuk, amelyek az övlemezeket helyzetükben biztosítják. A csapszögeket célszerűen (25) hüvelyek burkolják, amelyek megakadályozzák, hogy a beton körülfogja a csapszögéket és lehetővé teszik, hogy ez utóbbiakat a beton megsziláindulása után ki lehessen venni a falból. Ilyképen egy kis nyílás marad a falban, amelyet a ház elkészítése után kell kitölteni. Amint a 3. ábrából látható, a (20) húzórudak éppen a födéllemezek fölső vége fölött vanniak, amire később még rátérünk. A ház falának és födémének megöntése után a (20) húzórudak végleg beágyazva maradnak a födémben és így ennek erősítése gyanánt hatnak. A (20) húzórudak, valamint á (24) esavaranyáik szorosan helyzetükben tartják a (10) szegélyező övlemezeket és az jíl) elemek,, amelyek eddig aiért voltak szükségesek, hogy az öviemezeket alátámasszák, most már elvehétők és az övlejwezekre fölrakhatók, hogy az épület következő emeietsoráit határolják. Erre még visszatérünk az összerakás leírásánál. Gyakorlatban a,(20) húzórudakat előnyösen kb., egy méternyire helyezzük" el egy-' ipésí<3fl. amely távolság elegendőnek bizo|P5P«ít, h<agy a külső zsaluzást oldaleltolodáspkkal £?etnbe% rA^ÍÍ^-; 4^a gyon sok húzórúd ki van a ís^ámiikrfi való X^.lji^li^^ve , ^ belső rzsíflu^sak avl>a4>F mipd^ bája y&máqa. k^öu-küloji vannak h^yisé^ki között; falat bagynak, a 2. ábrából látató. - A belső. zsaluzások függélyesen elrendezett, ugyanolyan kivitelű és nagyságú (1') elemekből állanak, mint a külsők. Ezekben is egymást födő lyukak vannak, amelyeken át vannak dugva a (3) fejrészek. Az elemek egymássr hoz képest (4) ékekkel vannak rögzítve-Minden keretnek sarkán (26) saroklemezek vannak (2. ábra), amelyek az elemekéhez hasonló karimaszegélyekkel vannak ellátva. Ezek a saroklemezek fölső és alsó végük közelében szögletes alakú bevágásokkal vannak ellátva, amelyek ,a (27) 1- iigazííó- tólóka fölvételére szolgálnak. Minthogy minden egyes elem egyenes vonalban van egy saroklemezhez kapr csolva, az egésznek szekrény alakja vart, amelynek kimerevítéséhez nincs szüksége egyéb szervekre, mint a kiigazító tolókákra és az ékkötésekre. Ha kürtő vagy más | hasonló számára kell helyről gondoskodnunk, amint az (29) helynél látható (2. ábra), akkor azt olykép formázzuk, hogy (30) és (31) sarokiamezeket, valamint (32') elemeket alkalmazunk. Ezen utóbbiak a rendes módon vannak egymással összeerősítve. A beton öntése előtt a (2$ keretben egy végleg a betonban maradó magot helyezünk el a kürtő helyén. • * A belső zsaluzás födelét (32) tartók vagy vályúszerü rúdvasak hordják {3. ábra), amelyek végei úgy vannak alakítva, hogy fölfekszienek a (27) tolókák fölső során, amelyekre (27") csapszögék segélyével erősíttetnek. Előnyösen (3?) ékeket iktatjuk a tartók alsó része és a " (27) tolókák közé, hogy a födéllömeziéfk, valamint a tartók eltávolítását megkönynyítsük, amit később még megmagyarázunk. A (32) tartókra (1") elemek vannak fektetve, amelyek karimáikkal egy-
