70328. lajstromszámú szabadalom • Izzítókemence előtérrel, melyben a bevitt hideg és kivitt izzított anyag közt meleg csere történik

megerősítve, melybe viszont az (e) lánc­kerék és a (j) billenőkar van beszerelve. Ugyancsak a (c) fejbe torkollik a (z) cső, melyen keresztül a töltőgázt lehet az egész izzítócsatorna megtöltésére befújni. A (b) hűFőcsatorna alsó, nyitott végén történik az anyagnak a kemencébe való be- és ki­szállítása, még pedig a (d) szállltólánc se­gélyével, (f) és (g)-vel láncvezető- és hajtókerekek vannak jelölve, (k)-val pe­dig egy asztallap, melyre a kemencéből jövő anyaigadagok fölfutnak. , Az izzítófolyamat már most a követke­zőképen megy végbe: A (h)-val jelzett anyagádagok (q)-nál a (d) szállítóiáncra helyeztetnek, mely által azútán a csatormC és relorta falaihoz erősített (p) vezetőlé­ceken fokozatosan a kemence belsejébe vitetnek. A lánc mozgatása időszakosan történik, minden alkalommal egy adag­hellyel tovább. A hütőcsatornában az ada­gok minden láncmozgásnál egy, a csa­torna fenekén kifelé- haladó, melegebb adag fölé kerülnek. Az ebből származó hőkülönbség az alsó és fölső adagok kö­zött élénk melegcserét idéz elő, melyből kifolyólag a fölsők erősen fölmelegítve érnek a retortaba, az alsók pedig majd­nem teljesen lehűtve a szabadba. Az (a) izzítóretoríában nyérik az adagok legma­gasabb hőfokukat. Ezen retorta hevítése az (1) térben való tüzeléssel történik; a lángok (m)-nél körülnyalják a retoríát, az égési termékek pedig (n) csatornán vagy egy rekuperátoron át vonulnak az (o) füstcsatornába. Az adagoknak a fölső (p) vezetékről a csatorna fenekére való lehelyezése úgy megy végbe, hogy az (x) helyzetbe a (j) émelőkarra érkezett adag ezen emelőkarnak (jl) helyzetbe való le­billentésével és tolással az (y) helyre to­vábbi ttatik. Melegveszteségnek elkerülé­sére a (b) csatorna a (bl), a (c) fej pedig a (cl) szigetelőréteggel van beburkolva. Mint különös előnyei jelen találmány­nak, fölemlitendők: 1. gazdaságos üzem nagy tüzelőanyag-takarítással, a hideg és meleg anyag közötti melegesere folytán, 2. elkerülése bárminő elzáróberendezés­nek a nyitott csatornavégen, pl. a más rendszernél szokásos í'olyadékbamártás­nak, mely az átment anyagnak szárítását teszi szükségessé és annak szép kinézését károsan befolyásolja, mert a mélyen fekvő egyetlen nyíláson át a nehezebb levegő betódulása a csatornába, vagy a könnyű töltőgáznak lefolyása a fajsűly­különbségnél fogva ki van zárva, 3. nagy helymegtakarítás, miután a be- és kivezető­csatornák egyesítve vannak és ennek kö­vetkeztében az építési hossz kb. csak fél annyi, mint más csatornakemencéknél, 4. a szállítólánc súlya, mely sokszor az anyag (adag)-súlyt meghaladja, nincs ká­ros befolyással a melegfogyasztásra, mi­vel a ki- és bemenő láncrészek is meleget cserélnek. A sok lehetséges kiviteli alak közt meg­crnliíendő egy olyan, amidőn sodrony, szalagvas vagy más hasonló, hosszan ösz­szefüggő anyag kerül izzításra a szállító­lánc elkerülésével oly módon, hogy maga az anyag lesz hosszában, a lánc Helyén á kemencén keresztülhúzva és a csatorna­nyílás előtt le- és fölgöngyölve. " SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Izzítókemence melegcserével a be­menő hideg és kimenő meleg anyag között, azáltal jellemezve, hogy az izzítótér és1 ennek a melegcsere lebo­nyolítására szolgáló előtere egy foly­tatólagos csatornát képeznek, mely­ben az izzítandó anyag végtelen lánc segélyével vagy saját összefüggése ré­vén egymás fölött vezettetik és mely­nek egyik vége, az anyag ki- és beveze­tésére nyitott, a másik vége zárt és szükség szerint a levegőt kiszorító gáz­zal vagy gőzzel táplálható. 2. Az 1. alatt védett készülék kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy az izzító- és előtérből való levegőkiszorí­tasra egy, a levegőnél kisebb fajsúlyú gáz alkalmaztatik és ennek, megfele­lően ezen térségek ferdén vannak el­helyezve úgy, hogy az izzítótér a zárt

Next

/
Thumbnails
Contents