70322. lajstromszámú szabadalom • Eljárás koncentrált pektinanyagokat tartalmazó oldatok előállítására gyümölcskocsonyák (gelék), gyümölcsízek és máseffélék készítésére
Ekkor a folyadékban lévő. keményítő egy vagy több' cukor fajtává vagy' más olyan szénhydrátokká alakúi át, amelyek.. a gyümölcs tanninjávai csapadék képzésére nem egyesülnek. > ^ A fönt említett savat csak kis mennyiségekben kell alkalmazni avégből, hogy a gyümölcs pektinanyagait a pépből kivoa-annal^ alkalmazása nem-is mindig szükséges, mert sok függ a gyümölcs érési fokától és savtartalmától. így például, ha az átalakításhoz malátakivonatot használunk, akkor veszünk 45 1. vagy 50 kg. egészen tiszta folyadékot, ahogyan az a szürösajtóból kifolyik és le hagyjuk hűlni kb. 57° C-ra. Ezt a folyadékot 500 g. árpamalátának hideg vizes kivonatával vagy ezzel equivalens menynjyi&égű«.aprított zöldmaláta kivonatával hígítjuk és a reakciót addig engedjük végbemenni, míg a leszűrt folyadék jódoldattal kék vagy ibolya színű" reakciót ad. Ha ezen próbánál csak vörös vagy sárga színű reakciót kapunk, akkor az oldható keményítő már átalakult; az átalakulás 1—2 óra alatt fejeződik be. Ezzel a művelettel kapcsolatban rámutatunk ami, hogy a pektinfolyadék minősége a használt almák minősége szerint annyira különböző tehet, hogy olyan abszolút számokat, amelyek minden egyes esetre érvényesek, megadni nem lehet, mert a jelenlévő keményítő százalékmennyisége a használt gyümölcs érési foka szerint különböző és ebből az okból, valamint más okokból némely pektinkivonat olyan kevés oldható keményítőt tartalmaz, hogy azt sokkal kisebb mennyiségekkel, mint amennyi itt meg van adva, el lehet távolítani, viszont* ellenesetben több oldat szükséges. A fenti példa átlagos keményítőtartalmú folyadéknál szükséges kezelest mutatja, ha annak savtartalma egyenlő 0.2% almasawal, míg felhozhatunk egy másik példát is, amelynél a savtartalom csak 0.15%, amikor 500 g. maláta elégendő 250 kg. pektinfolyadék átalakítására, mert a kisebb savtartalom a reakciót megkönnyíti. Ebből látható, hogy a szükségelt enzimkivonat mennyi,?sége nagyrészt a folyadék savtartalmától függ és ha ez nagyobb 0.2%-nál, akkor ' célszerű* a pekjtinfplyadékot vízzel \higítani vagy pedig a pép főzésénél több vizet ; használni. A fenti példában 57° C-nyi hőmérsékletet adtunk ugyan meg, mindazonáltal ma|átólí értetődik,yhogy minden énzirn számára létezik a hőmérsékletnek egy optimuma, amelynél annak átalakító ereje a legnagyobb, miért is a hőmérsékletet az alkalmazott specifikus enzim szerint kell alkalmazni. Az így kezelt folyadékot tisztára le kell szűrni, hogy az abban úszó anyagokat, mint föl néni oldott keményítősejteket és egvéb szöveteket eltávolítsuk. Ezen kezelés után a folyadékokat befőzzük, míg tetszés szerinti koncentrációjú szirup keletkezik, ainely keményítő-tannin csapadék képzésére való minden hajlamtól mentes. Ha kívánjuk, akkor az összes nedvességet eltávolíthatjuk és a pektinfolyadékoi olyan oldható porrá sűríthetjük be,- amely a folyadéknak összes kocsonyaképzési tulajdonságait változatlanul tartalmazza. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás almák, más gyümölcsök és növényi anyagok pektintartalmú koncentrátumainak kezelésére, jellemezve azáltal, hogy azokból a természetes cukrot eltávolítjuk, a visszamaradó gyümölcspépet egy oldószer jelenlété-1 ben digeráljuk és az így kapott pektinfolyadékból a keményítőt eltávolítjuk. 2. Eljárás pektinfolyadékok kezelésére az 1. igény szerint, jellemezve azáltal, hogy a szabad keményítőt cukorrá vagy más szénhydráttá alakítjuk át. 3. A 2. igény szerinti eljárás foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a keményítő átalakítását diasztáz-enzim segélyével végezzük. 4. Eljárás nem-kocsonyásodó, keményítő-