70265. lajstromszámú szabadalom • Berendezés magasan fekvő gázkazánoknál vagy egyéb tartályoknál, a folyadék fölszínnek alacsonyabban fekvő helyen való láthatóvá tételére

gos színben, ami a kezelő személyzet megtévesztésére adhat okot. A 3. ábra nagyobb léptékben az itt szóban forgó vízállásmutató berendezés egy föganatosítási példáját függélyes metszetben ábrázolja, melynek elülnézetét a 4. ábra mutatja. Az 5—7, és 8—10. ábrák két további foganatofiitási példát tüntetnek föl elülnézetben, illetve függélyes metszetben és vízszintes (kereszt-) metszetben. A magasan fekvő (1) gőzkazánnal (1. ábra), a (2) és (3) csövek útján, a, (4) tartály van összekötve, melyben az (5) úszó van szabadon mozoghatóan elhelyezve. Ez az úszó a (7) mutatótest (6) rúdjára van erősítve (3. ábra) úgy, hogy a folya-, dékfölszin minden változását az (5) úszó és a vele összekötött (7) mutatótest is követi. A 3, és 4. ábrákon látható foganatosításí alaknál már most ez a (7) mutatótest fölső részében átlátszóan, alsó részében pedig átnemlátszóan van készítve és tokjában úgy van elrendezve, hogy az egész megfigyelő fölületet (ablakot) uralja. Megfigyelő folületül ez á tok ismert módon mellső és hátsó oldalán (8) és?

(9) üveglapokkal bír, melyek közül a (8) mellső üveglap a (7) mutatótest állását fölismerhetővé teszi, míg a (9) hátsó üveglap mögött egy (10) fényforrás (elektromos izzólámpa) van elhelyezve. A megfigyelőnek, tehát az (1). kazánban lévő folyadék, fölszinének magassága úgy az alsó, mint a fölső, közvetlenül a kazánon elrendezett vízállásrqutató üvegen azonos módon tűnik elő, azaz sötét színű víztér és világos színű gőztér határvonalaként. Az 5—71 ábrakon látható foganatosítási példánál a pl. egy (6) láncra függesztett (7) mutatótest tokja, megfigyelő fölület'gyanánt, egy hátsó oldalán rovátkolt (11) reflektáló üveglappal van ellátva. " A (7) mutatótest itt oly nagyra van készítve és úgy van elrendezve, 'hogv az úszónak és vele a mutatötestriek még legmélyebb helyzetében is egészen elfödi "a megfigyelő fölület (11 üveglap) fölső részét. A (7) mutatótest azonkívül itt világos színű, úgy, hogy a fénytörés, illetve fényvisszaverődés a (11) megfigyelő fölület fölső részében nemcsak hogy meg nem szűnik, hanem még jobban elősegíttetik. Ellenben a, megfigyelő fölület ama részében, melyben ezen átlátszó megfigyelő fölület mögött "csak víz van, a fölület hátsó oldalának fényvisszaverő hatását a hozzásimuló víz megszünteti úgy, hogy itt a megfigyelő fölület sötét színben tűnik elő. A 8—10. ábráikon látható i'oganatosítási példánál végül a '(7) mutatötestet körülvevő tok mellső oldalán egy (12) megfigyelő fölület van megerősítve, .mely megfelelő vastagságú sima üveglapból vagy más alkalmas, átlátszó anyagból készítve. A (7) mutatótest továbbá úgy van kiképezve, hogy a szabad megfigyelő fölüle tel teljesen uralja: Emellett állhat ez a mutatótest vagy csak a fölső világos színű részből vagy pedig egy fölső, világos és egy alsó, sötét színű részből, azon- j ban ekkor a két színű mutatótest mind- f két. része külön-külön uralja a (12) üveg-j| lap egész megfigyeíőfölűletét. Az elsői esetben a (7) mutatótest alsó éle képe^ a vízszin határvonalát, a második esetbe* pedig ezt a határvonalat -maga a mutáljtest két színárnyalatának határvonala alkotja. Abban az esetben, ha csak ,a mutatótest fölső részét használjuk, mely tehát világos színű, a tok belső oldalit sötét színű mázzal vagy effélével vonji^v be, hogy a víztér jól kiemelkedjék a n*U-tatótestbol. Lehet továbbá a tok belső oldalát világos színűre és a mutatótestet sötét színűre fösteni, mikor is utóbbi csak a megfigyelő fölület alsó részét uralja. Az elért optikai hatás ekkor is ugyanaz, mint előbb. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés magasan fekvő gőzkazánoknál vagy egyéb tartályoknál a folyadékfölszínnek alacsonyabban fekvő helyen való láthatóvá tételére egy megfigyelő fölület mögött föl- és le-