70206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiszta retortaszén elkészítésére
Megjelent 191 7. évi január hó 11-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMILEIRAS 70206. szám. IV/h/l. OSZTÁLYEljárás tiszta retortaszén készítésére. DR SZARVASY IMRE MŰEGYETEMI TANÁR BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1914 február hó 28-ika. Ismeretes (Fehling Handwörterbucli IV., 364.), miszerint a methán izzó csövön átvezetve, szénre és hydrogénre bomlik el, miközben kismennyiségü naftalinszerű termék is keletkezik. Ha e kísérletet kis átmérőjű csőben, rövid ideig végezzük, a keletkező szén kemény réteget fog képezni és igen jóminőségű retortaszénből fog állni, mely pl. elektródák gyártására kiválóan alkalmas. Mihelyt azonban a reakciót ipari méretekben akarjuk foganatosítani, tetemes nehézségekkel állunk sztmben, egyrészt, mert a cső belső fölületére rakódó tömör szén hőszigetelő gyanánt szerepel s a bontáshoz szükségelt hőmennyiség átvitelét mindinkább megnehezíti, a cső keresztmetszetét pedig csökkenti, másrészt, mert e rosszabb hővezetés folytán a cső belső ürege — a bontási tér — a szükségeltnél alacsonyabb hőmérsékkel bír úgy, hogy a tömör^etortaszén helyett rossz minőségű korom keletkezik, és végül, mert a cső belső fölületére rakódó szén kitörése és eltávolítása csak az üzem megszakítása közben lehetséges, tetemes fáradsággal jár s a csőfal rongálódása folytán a terméket tisztátlanná teszi. Fémcső alkalmazásaikor e hátrányok fokozott mérvben lépnek föl, amennyiben a szén és a hydrogén (H) a tekintetbe jövő hömérsékeknél a fémben oldódva, annak tartósságát rendkívül csökkentik. A jelen találmány e hátrányokat azáltal küszöböli ki, hogy a hőbontas eszközlésére nem a bontási tér falait, hanem a bontási térbe töltött, korábbi azonos műveletből eredő retartaszéndarabkákat használjuk. Ha tehát a bontási tér pl, csőalakú, akkor nem a kívülről fölfűtött üres csőbe bocsátjuk a methánt, hogy az az izzó csőfalakon bomoljon el, hanem a csövet retortaszéndarabkákkal töltjük meg, s ezeket alkalmas módon fölhevítjük úgy, hogy a bebocsátott methán túlnyomó része izzó szénfölületeken fog etboimlani s a kiváló síén nem a csőfalra, hanem a széndarabkákra fog rakódni. Eltekintve attól, hogy a széndarabkák látszólagos fölülete is már sokszorta nagyobb, mint a csőfölület, tényleges fölületük még a látszólagos fölülelnek is. többszöröse. Emellett a kísérletek arra is. engednek következtetni, hogy a saéndarahkák kedvező kontaktushatást is, fejtenek ki és hatékonyabbak, mint más anyag fön lületei. A keletkező szén tömören és jól tapadón válik le a széndarabkákra.
