70101. lajstromszámú szabadalom • Féltónusú képekhez való hálólemez és eljárás annak előállítására
Megjelent 1916. évi december hó 27-én. MAGY. SZABADALMI SZABADALMILEIRAS 70101. száffl/^^; IX/e. OSZTÁLY. Féltónusú képekhez való hálólemez és eljárás annak előállítására. MILLEBGRAPH COMPANY CÉG BROOKLYNBAN. A bejelentés napja 1914 január hó 24-ike. A találmány oly hálóleniezekre vonatkozik, amelyek a féltónusú képeknek ,.lassú" vagy „nedves" elnevezés alatt ismeretes nyomólemezeivel kapcsolatban találnak alkalmazást. A találmány szerint az öntés vagy sajtolás útján előállított lemez egyik fölülete apró kúpok által van érdessé téve és olyan háló alakjában van kiképezve, amely midőn a készülékbe a nyomólemez fényérzékeny fölülete mellé helyeztetik, a rajta áthaladó fényt a lemez-fényérzékeny fölületének azon részeihez is hozzábocsátja, amelyek közvetlenül a haló szemei vagy fényhatlan részei mögött feküsznek. A lemez és az ennek egyik fölületéből kiálló kis kúpok teste bármilyen alkalmas fényátbocsátó anyagból, pl. celluloidból készíthető. A hálólemeznek kis, kúpalakú szemcsékkel ellátott fölületére, mialatt a lemez vízszintes helyzetben van, valamely fényhatlan folyadékot, pl. aszfaltoldatot viszünk föl. A folyadék fölvitele legcélszerűbben kefével vagy hasonlóval történik és a lemez vízszintes helyzetben maradj érdes fölületével fölfelé fordítva, míg az oldat meg nem szárad. A száradás j gyorsítása végett az oldat valamely isnie-I retes szárítószerrel keverhető. A fölvitt j oldat a kis kúpoknak úgy csúcsát, mint | köpenyét is bevonja és az oldat többi j része a kúpok közötti völgyekbe jut. Mi-I alatt a lemez vízszintes helyzetben van, a kúpokat bevonó folyadék a kúpok mentén lefolyik és a V-alakú völgyekben lévő folyadékkal egyesül. Ennélfogva a kúpok fölső végei bevonat nélkül maradnak, míg az említeti völgyekben a 'folyadék fölszine bizonyos magasságra emelkedik. A hajcsöves hatás folytán a folyadékbevonat két-két kúp között homorú fölületíi lesz úgy, hogv a réteg vastagsága a kúpok csúcsaitól, ill. szabadon maradi helyeinek alsó szélétől lefelé növekedni fog. Ily módon a folyadék megszáradása után a lemez szabályos közökben fényátbocsátó helyekkel fog bírni s a szemlélő és egy fényforrás közé tartva, a féltónusú képeknél eddig alkalmazott üveghálóhoz hasonlónak fog mutatkozni. Mint azonban a tapasztalatok mutatták, a találmány szerinti lemez és az eddig ismert üveghálók között jelentékeny különbség van. Az üveghálókat tudvalévőleg úgy állítják elő, hogy az üveglap egyik oldalára négyszögeket rajzolnak és az ezek