70092. lajstromszámú szabadalom • Berendezés égési erőgépek túlterhelésére

melegmennyiség is éretik el, a minek ismét az a következménye, hogy \ a kompresszió kezdeti kőmérsóklete, és így a végső hőmér­séklete is magasabb, mint normális üzem­nél. A hőmérséklet növelése tudvalevőleg ugyancsak olykép hat, hogy az elégés jobbá •és a tüzelőanyagkihasználás kedvezőbbé válik. Még egy további körülmény is kedvezően befolyásolja az új berendezéssel dolgozó gép üzemét, ugyanis az, hogy a hengerben nagyobb súlyú levegő tartatik vissza, mint normális üzemnél. A találmány tárgyával elért műszaki hala­dás tehát abban van, hogy csupán a tüzelő­anyaghozzávezető készülék beállítása által, tehát csupán megnövelt tüzelőanyagbeveze­tés által kedvező tüzelőanyagkihasználás mellett érjük el a kétütemű gép túlterhelé­sét, amennyiben a minden gépnél jelenlévő levegőfölösleget az elégéshez fölhasználjuk és a kompresszio a nprmális üzemnél nagyobb nyomással kezdődik. Emellett a fönti cél elérésére a legegy­szerűbb eszközöket alkalmazzuk, aményiben csak a kipuffogóvezetékbe kell egy gyűjtő­teret úgy beiktatni, hogy annak kipuffogó­szelepe az összes terheléseknél ugyanolyan mérvben nyittassék és zárassék. A találmány tárgyánál tehát más túlterhelő berendezé­sekkel és eljárásokkal ellentétben, a gép szabályozójára az egyébként is befolyáso­landó tüzelőanyagbevezetőelem beállításán kívül nem bárul más elemek beállításával kapcsolatos többlet-terhelés. A gyűjtőtér emel­lett változatlanul maradó, vagy változó tér­fogatú lehet. Utóbbi esetben azonban a tér­fogatot ritmikusan és mindig azonos módoa kell változtatnunk anélkül, hogy azt a gép szabályozószerkezete befolyásolná. A berendezés vázlatosan a 2. ábrán van föltüntetve. Az (m) henger (p) öblítőszelep­pel és (q) tüzelőanyagbevezető szerkezettel van ellátva. Az öblítőszelep az összes terhe­léseknél egyenlően vezényeltetik, vagyis a nyitás és zárás mindig ugyanazon dugattyú­állásnál és mindig egyenlő lökettel megy végbe. A tüzelőanyag-bevezetőszerkezetet a a gép szabályozója befolyásolja. Az elégési maradékok az (m) hengerből a dugattyú által megnyitott réseken át az (n) gyűjtő­tartányba áramolnak, amelyből az (r) szele­pen át a szabadba lépnek. Az (r) szelep is független a gép szabályozójától és az összes terheléseknél mindig ugyanazon dugattyú­állás mellett és mindig egyenlő mérvben nyittatik és záratik. A berendezés működési módja a követ­kező : A terhelés növekedésénél a szabályozó úgy állítja be a tüzelőanyagbevezetőszerkeze­tet, hogy a hengerbe nagyobb tüzelőanyag­mennyiség tápláltatik, A nagyobb tüzelőanyagmennyiség az explo­ziósgépeknél az explóziónyomás növelését, egyennyomású gépek üzeménél pedig a folyamat egyennyomású részének meghosz­szabbítását idézi elő. Az 1. ábra ezen jelen­séget egyennyomású diagrammon mutatja. Az egyennyomású vonal normális (a, b) hosszá­ról a (b')-re hosszabbíttatik meg. A kiterje­dés (b')-ből kiindulólag már nem (c)-ben, hanem (c')-ben, nagyobb nyomásnál végző­dik. A gáznak (c') nyomásnál a hengerből ós gyüjtőtartányból való kiáramlására ugyan­azon keresztmetszetek és időtartamok állnak rendelkezésére, mint (c) nyomásnál és ennek megfelelő kisebb súlyú égési maradékoknál. Ennek folytán nagyobbsúlyú levegő marad a hengerben a kipuffogó- és öblítőfolya­mat befejeztével és ennek következtében nagyobb nyomás is marad benne a komp­resszio kezdetén (e')-nél. A kompresszio­nyomás eszerint az új állapotnál (a)-ról (a')-re emelkedik és a következő elégés (a')-ről (b")-re megy végbe. Azontúl egyensúlyi álla­pot jön létre, amennyiben az új expanzió­vonal bb. ugyancsak (c')-ben végződik, ahol a kiömlőréseken át a nyomás kiegyenlítődik. A kívánt hatás elérésére az (o) kilépő­nyílást úgy kell vezérelni és méretezni, hogy az (n) térben az atmoszférikusnál mindig nagyobb nyomás maradjon vissza, tehát a nyomás sohase csökkenjen atmoszférikus nyomásra. Csakis ebben az esetben fog meg­növelt kipuffugó gázmennyiség mellett az (n) tartányban a normális nyomáshoz képest nagyobb végnyomás létrejönni, amely a kí­vánt hatások elérésére szükséges.

Next

/
Thumbnails
Contents