70008. lajstromszámú szabadalom • Üzemközeg égési erőgépek számára

- 4 — jönnek tekintetbe. Ilyen pl. a szénkéneg, CS" mélynek fajsúlya 1-3 úgy, hogy aránylag kis mennyisége elégséges ahhoz, Hogy az elegy fajsúlyát l-re növelje. Emellett a szénkéneg magas fűtőértékű úgy, hogy azjizemközeg fűtőértékét nem csökkenti. Ennek folytán tehát aránylag nagymennyiségű nehéz szénhy drogéneket használhatunk, annál inkább, mert a szénkének az elegy híg folyékonyságáf növeli. A szappan vagy más emulgáló anyag mennyisége a korábbi példákhoz képest csökkenthető. Az üzemközeg pl. a következőképen állítható elő: 500 rész (Wietze II) nyers kőolaj, 400 rész nehéz- vagy nyersbenzin, 400 rész szénkéneg elegyíttetvén, keverés közben 130 rész 3%-os szappanoldatot elegyítünk hozzá. Az elegy fajsúlya a vízével lesz egyenlő úgy, hogy az emulzió tartóssága igen nagy lesz. Természetesen nem szükséges az arányok pontos betartása, mert az 1 fajsúlytól való csekély eltérések esetén is a víz csak igen lassan válhat ki. Szénkéneg helyett más anyagok is használhatók, melyek az elegy fajsúlyát a vízéhez közelítik. Nem szükséges, hogy az adalék okvetlenül éghető anyag legyen, különösen, ha a fajsúlyt oly mérvben képes növelni, hogy a kívánt cél elérése már az elegy éghetőségét nem befolyásoló csekély adalékmennyiséggel is lehetséges. Bizonyos körülmények között az egész nehéz szénhydrogénolajok is tekintetbe jönnek a fajsúly növelése céljából. Ezen adalékok azonban úgy választandók meg, hogy az elegy többi alkatrészeiben oldódjanak. A bizonyos körülmények között részben vagy egészen alkohollal helyettesíthető víz jelenléte a finom elosztás folytán az olajok legtökéletesebb elégését biztosítja, almit a koromképződés hiányán kívül még az is bizonyít, hogy egy, a találmány szerinti tüzelőanyaggal működtetett benzinmotor hatásfoka nagyobb, mint ha benzint használnánk üzemanyag gyanánt, holott utóbbinak nagyobb a fűtőértéke, í A dugattyú kenése is tökéletesebb az új i üzemanyag alkalmazásakor úgy, hogy kevesebb kenőolaj szükséges, sőt rövid • időre a kenés el is maradhat. A víz jelenléte a hűtést is kedvezően befolyá! solja. ! Szénhydrogénolajok alatt, a leírásban ! és az igényekben a kőolajok, ezeknek ! desztillácíótermékei, továbbá az aszfalt-, | bitumen-desztilláció termékei s a kőszén,, ] barnaszén-, tőzeg- és fakokszolás, ill. | desztillácÍ9 termékei értendők. Nyersj vagy nehézbenzin alatt a kőolajdesztil-i láció azon, nyersnafta névvel is jelzett | frakciói értetnek, melyek a közönséges, | pl. automobilmótoroknál használatos benj zin és a világítóolajok között foglalnak j helyet, tehát 150° alatti forrponttal bírl nak; nyersolaj, nyers kőolaj, vagy nyers| petróleum alatt a közvetlenül a talajból nyert s esetleg a mechanikus tisztátlanságtól megfosztott kőolaj értendő. Könnyű szénhydrogének, ill. szénhydrogénolajok alatt a benzinfrakeót (fölső forrpont határa 150°), középső szénhydrogénolajok ; alatt a vlágító-, ill. gázolajfrakciót (kb. I 150—300° közti forrpont) s nehéz olajok | alatt a 300° fölött forró olajokat értjük, j Emulzió alatt általában azt az állapo; tot értjük, melyben a víz vagy más, az i olajban nem oldható folyadék az elegy J többi alkatrészeiben legfinomabban el| osztva lebeg. Ha ezen állapotot azáltal I érjük.el, hogy az elegy fajsúlyát a víz j fajsúlyával egyenlővé tesszük, szuszpenj zió elnevezés is használható. Ezen állapot j- azonban a jelen esetben fönforgó hatás ' tekinfetében egyenértékű azzal, melyet a ! finoman elosztott víz fölületi feszültségét 1 csökkentő emulgálószerekkel értünk el s ( ép ezért általánosságban egyszerűség ked' véért emulziókról beszéltünk. Bizonyos körülmények között a víznek az olajokkal való keverésekor oly állapot jön létre, mely az emulziótól, ill. szuszpenziótól látszólag különböző, amennyiben a víz legnagyobb része az elegyből többé