70001. lajstromszámú szabadalom • Készülék fúrólyukak irányának meghatározására

- 2 — van kapcsolva, amelyek a fúróvezeték hézagaiba vannak befektetve a mutatóktól megfelelő távolságban, pl. 5 méternyire j úgy, hogy a (8) és (9) drótok külső vé- ! geinek egymástól való távolsága 10 m. A j (2) és (3) csövek egymásfelé fordított vé- j gei a tömítöen záró (10, 11) dugattyúkat ' tartalmazzák, melyek a (12, 13) rúgó hatása alatt állanak úgy, hogy csak egy bi- j zonyos értéket meghaladó nyomás hatá- { sára szoríttatnak a (2), 111. (3) csövekbe. | A dugattyúk belső fölülete lágy bevonattal, pl. a (14, 15) ólomlemezzel van ellátva, amelybe a dugattyúknak a mutatók hegye felé való szorítása alkalmával a mutatók jelet szúrnak. A dugattyúk ezenkívül (16, 17) vezetöpeckekkel vannak ellátva, melyek a (2, 3) csövek hasítékaiban csúsznak és a dugattyúknak a csövekhez viszonyított elfordulását megv gátolják. A (7) mutató a (18) hüvelyt hordja, melyben a gyöngén maró folyadékot pl. hígított fluorsavat tartalmazó (19) üvegedény van elhelyezve, amely az üveget megmarja, ha a készüléket hoszszabb ideig tartjuk egy bizonyos helyzetben, miáltal utólag meg lehet állapítani azt a helyzetet, amelyben a készülék ezen idő alatt a függélyeshez képest állott, .A (7) mutató célszerűen oly vezetékkel van ellátva, amely a mutatónak a (3) csőhöz képest való hossztengelye körüli elforgá- • sá't meggátolja. A (2) és (3) csövek és az (1) hüvely között csatornák vannak alkalmazva, amelyen keresztül a fúróvezetékbe és az (1) hüvelybe eresztett víz a (10) és (11) dugattyúk közötti (20) térbe . léphet. A leírt készülék a következőképen használandó: A fúrólyuk irányát szakaszonként állapítjuk meg a legfölsőbb, ismert irányú részből kiindulólag. A készüléket a fe,szítődrótokkal együtt behelyezzük a fúró- j vezetékben és ezzel együtt sülyesztjük le a fúrólyukba úgy, hogy a fölső feszítődrót a fúrólyuknak ismert irányú részében fekszik. Ha a fúrólyuk folytatása ezen iránytól eltér, úgy a fúróvezeték megfelelően görbül. A (8, 9) feszítődrótok az elgörbülésben nem vesznek részt, hanem a drótok mindegyike a hozzátartozó mutatóval megtartja egyenesvonalú irányát, azonban a két drót a mutatókkal együtt már nem fekszik egyazon egyenes vonalban, hanem egymással szöget zár be. Ezen szög fokozására a fúrólyukat vízzel töltjük meg és erre a fúrólyuk szájánál magas nyomást gyakorolunk úgy, hogy a (10, 11) dugattyúk a (6, 7) mutatók felé szoríttatnak, miáltal a mutatók hegye a (14, 15) lemezekbe nyomul. Az így létesített benyomások helyzetének utólagos mérésével a készülék méreteinek ismerete alapján könnyen idszámíthatjük azon szög nagyságát, amelyet a két feszítődrót a fúrólyukban egymással bezárt, amivel megállapíthatjuk a fúrólyuk alsó felének a fúrólyuk fölső feléhez képest való eltérését is a megvizsgált szakaszon. A megvizsgált szakasz alsó felének abszolút irányát úgy állapíthatjuk meg, ha ezen iránynak a függélyeshez képest való helyzetét is ismerjük. Ezen helyzetet a (18) csővel állapítjuk meg, amelyben a folyadék fölszine mindig vízszintesen áll be úgy, hogy a maró fo lyadék által mart fölületnek a vízszintes síkhoz képest való állásából a cső tengelyének a folvadékfölszinnel bezárt szögét is megállapíthatjuk. Azáltal, hogy továbbá a mart fölület fölső szélének a (15) ólomlap benyomásához viszonyított helyzetét is tekintetbe vesszük, a fúrólyuknak a (9) drót mentén való abszolút irányát is kiszámíthatjuk. A következő szakasznál éppen úgy járunk el, mint az előbb, azonban most az ismert irányú szakaszrészt az előbb meghatározott szakeszrész fogja képezni. Esetleg az egész fúrólyuk mérését egyszerre végezhetjük és az egyes szakaszoknak irányát a legfölsőbb szakasz ismert irányából kiindulólag "ezután kiszámíthatjuk. Ugyancsak több szakaszt mérhetünk egyszerre olyként hogy a fúróvezetekbe több mérőkészüléket kapcsolunk be egymásután, amidőn is a feszítődróto-