69999. lajstromszámú szabadalom • Blokkjelzőberendezés esetről-esetre csak egy vonat által használható vasúti vonalszakasz részletek számára

^ Megjelent 1916. évi november hé 24-én. MAGY. ágj* Kffi. SZABADALMI jBff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 69999. szám. V/a/2. OSZTÁLY. Blokkjelző berendezés esetről-esetre csak egy vonat által használható vasúti vonalszakasz részletek számára. SIEMENS & HALSKE AKTIENGESELLSCHAFT CÉG WIENBEN. A bejelentés napja 1911 május hó 5-ike. A jelen találmány veszélyes vasúti vonal- j szakaszrészletek, pl. niveaukeresztezések, vá- • gányhurkolások, a vonalból való kiágazások, kettős vágányu vasutaknál az egyvágányú vonalszakaszrészletek stb. számára való blokkjelző berendezésre vonatkozik, meljek segélyével biztosítható, hogy ezeken esetrőlesetre csak egy vonat járhasson. A mellékelt rajz és az alábbi leírás csak egyvágányú vonalszakaszrészlettel biró kettős vágányú elektromos vasút esetét ismerteti, minthogy ebből minden más eset, nehézség nélkül levezethető. A rajzon (I, II, IV) és (V) a kettős vágányú elektromos vasút munkavezetékeit jelöli, mely vasútba a (III) munkavezetékkel bíró egyvágányú C—D vonalrészlet van beiktatva. Az (a, b, c) és (al, bl, cl) jelző készülékek itt fényjelzők (lámpák), azonban mindén nehézség nélkül más jelzők is lehetnek. • Az (a, c) és (al, cl) jelzők rendszerint, tehát ha nincs kocsi az (a és al) jelzők közt, sötétek, míg a (b, és bl) jelzők vörös fénynyel égnek. A (KI—K5) kontaktusdrótok úgy vaünak az (I—V) munkavezetékek mellett kifeszítve, i j hogy a kocsi áramleszedője a muukaveze• téket nem érintheti anélkül, hogy a mellette lévő, de tőle elszigetelt kontaktusdrótokba áramot vezetne. E drótok közül a (KI és K5) drótok 10—20 m. hosszúak, a (K2 és K4) drótok viszont csak igen rövidek, kb. 1—4 m. hosszúak, míg a (K3) drót az egyvágányú vonalszakaszrészlet teljes hosszával bír. Az (A és B) beérkezési helyek közvetlen közelében, azaz ott, ahol a kétvágányú vonalszakaszok áz egyvágányúba mennek át, kétkét relais van elrendezve, melyek egyikének főcélja a (b, c) vagy a (bl, cl) jelzők «szabad»-ra változásának közvetítése, míg a másik a vonalszakasz elfoglaltságát jelezni, íII. az (a) és a (al) «tilos» jelzéseket működtetni van -hívatva. Az először említett relaisket az alábbiakban jelzőrelaisknek, az utóbb említetteket pedig vonalblokkrelaisknak fogjuk nevezni. A jelző relaisk, lényegükben, (Hl—H4) és (FI—F4) elektromágnesekből állanak, melyek az alább ismertetett áramkörök által működtetve, kontakstusokat nyitnák és zárnak és pedig úgy, hogy a kontaktusok kölcsönös helyzete egy-egy relaisben kényszermozgásúlag biztosítva van, a mi pl., mint a rajzon látható, egy (Ml—M4) szögemeltyű