69983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás iszap keverésére

vit-Kjelent lí>16. évi november hó 24-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 69988. szám-. IV;i. OSZTÁLY Eljárás iszap keverésére. G. POLYSIUS CÉG DESSAUBAN. A bejelentés napja 1915 jnnins hó 15-ike. Elsőbbsége 1914 jonius hó 5-ike. A találmány tárgyát iszap keverésére szolgáló eljárás képezi. Az eddig ismertté vált eljárások különböző eszközöket alkalmaztak' iszapos folyadékoknak állandó mozgásbantartására; nehogy a szilárdabb iszaprészek a folyadékból, amelyben szuszpendálva vannak, kiváljanak és a fenékre ülepedjenek. Különböző iparágnak ily jól összekevert iszapra nagy mennyiségben van szüksége és gyakran előfordul, hogy az iszapot nem egyes anyagokból, hanem több anyagból kell előállítani, amelyeket víz adagolásával finom porrá őrölnek el. Ha az iszap több különböző anyagból állott, amelyek esetleg különböző fajsulylyal bírtak, úgy az iszapnak leülepedés folytán nem csupán a szilárd részek és a folyadék elkülönítése, hanem a kevert szilárd anyagok szétválasztása is bekövetkezik, mert a nagyobb fajsúlyú részek hamarább ülepednek le, mint a kisebb fajsűlyuak. Ennek elkerülésére többek között mechanikai keverőszerkezeteket alkalmaztak. Ezen szerkezeitek azonban azon hátránnyal bírtak, hogy az iszap keverése csupán vízszintes rétegekben, nem pedig ezekre merőlegesen történik, míg függélyes keverőkarok alkalmazása esetén szintén csak igen korlátolt mértékben megy végbe a fölülről lefelé való keverés. Ehhez hozzájárul még, hogy mindkét kivitelnél a fenéken az iszapréteg nem kevertetik át kellően, hanem az ily keverőkészülékekben gyakran keletkezik a fenéiken egy erősen odatapadó, a legalsóbb keverőkar által erősen lesimított iszapréteg. Függélyes keverőkarok alkalmazása esetén ily iszapréteg szintén gyakran keletkezik, amelyet a függélyes keverőkarok forgásuk közben csupán koncentrikus gyűrűkre barázdálnak. Ezen 'hátrányok elkerülésére (az iszapot nyomólevegővel keverték olyként, hogy a nyomólég bevezetésére szolgáló csöveket, alulról, oldalról vagy fölülről vezették a tartályba és nyomólevegőt fujtattak az iszap belsejébe. A nyomólevegő áramlási energiája és a kilépő légbuborékok fölszállása következtében a, keverést ugyan lényegesen elősegítették, azonban a csövek csupán a kiömlőnyílásoknak aránylag csekély környezétében fejtettek ki elegendő keverő hatást. Különösen nagy keverőedényeknél kép! ződnek, főképen fölülről az iszapba me-