69977. lajstromszámú szabadalom • Tokos kemence, főként zománcozásra, a lánggal való közvetlen érintkezés kizárásával

Megjelent 1916. évi november hó 22-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 69977. szám. XVI/e. OSZTÁLY. Tokos kemence, főként zománcozásra, a lánggal való közvetlen érintkezés kizárásával. DR

ZAHN OSKAR MÉRNÖK BERLINBEN. i 67417. sz. törzsszabadalom pótszabadalma, melynek beielHnté>i napja 1913 julius hó 22-ifee és elsőbbsége 1913 február bó 26-ika. A törzsszabadalomban leírt eljárás és tokos kemence, különösen pedig a törzsszabadalom 2. ábrájában föltüntetett kemence segítségével a kemencetokban a meleg fölgyülemlését á fedélboltozat alatt eléggé meggátolhatjuk, minda mellett fölfelé a melegedés még mindig fokozottabb, aminek megszüntetésére irányúi a jelen találmány. A hőnövekvést, amelyről éppen szóltunk, a kemencetok kívülről meleg nyaldosta oldalfalainak behatása okozza,: s a jelen találmány tárgya azt célozza, hogy az oldalfalak kisugárzásának fölfelé fokozódó behatását úgy küszöböljük ki^ hogy a tok minden részén egyenlő legyei|i a melegedés,' A találmány szerint kétfélekéjjen járunk el, vagy akként, hogy fölfelé azj oldalfalak kisugárzó képességét szigetelés vagy anyagvastágítás révén csökkentjük] illetve a boltozat alatt egészen megszüntetjük, vagy akként, hogy az oldalfalak síiétterelése rá vén a sugárzás terét fölfelé oldalirányban kibővítjük, tehát a sugárzó energiát kisebbítjük. A mellékelt rajz néhány kiviteli példát tüntet föl, az 1. és 2. ábra az első fajtához tartozó kiviteli alakokat, a * 3. ábra egy második fajtájú kivitéli alakot tüntet föl, míg a 4. ábrán látható kiviteli alak mindkét fajtának jellemzőit egyesíti magában. Az oldalfalakat mindegyik ábrán (e), a kemencetok belső terét (a), fenekét (c) és bolrozatát (z) jelzi. Az 1, ábrán az (e) oldalfalak a (z) boltozatig érnek a fölfelé (y) anyagszaporulattal meg vannak vastagítva úgy, hogy hősugárzó képességük fölfelé csökkeD. A vastagítást ékalakú kiképzéssel érjük el, minek folytán egyidejűleg az (x) oldalcsatornák fölfelé szűkülnek. A 2. ábrán az (e) oldalfalak fölső részét kivül a (z) boltozat alatt (w) falazat borítja úgy, hogy hőkisugárzó képességük fölfelé itt is csökken, ill. megszűnik. Míg a föntebbi két kiviteli példában az (e) falak párhuzamosan haladnak, a 3. és 4. ábrában szétterülnek, azaz fölfelé a kemencetok kozépsíkj ától távolódnak. A 3. ábra szerint az (e) falak a (z) boltozat vállszögéhez csatlakoznak s hajlásúknak megfele-