69969. lajstromszámú szabadalom • Szétszedhető faépület
lezve van. A 3. ábra az oldalfalaknak egy sarkát táv^lati képben mutatja, melyen a köteskégzítés látható. A t -4. ábra részletrajz, mely az ablakok beépítésének elrendezését tűnteti föl. Az 5. és 6. ábrák metszetek az 1. ábrának A —B, illetve C—D vonalai szerint és a ' 7. ábra példaképem tetőfedést ábrázol az 5. ábrának E—F vonala szerinti metszetben. Az épület szétszedhetősége éa könnyű szállíthatósága értelmében az épületnek nincsen alapzata, ellenben van alsó 1 kerete (5. ábra), melyet négy sarokrész képez. Ezen sarokrészek mindegyike két, bordák útján összekötött deszkából van előállítva. A négy sarokrész képezi az egész épület alapját és az épületnek egyik vagy másik irányú meghosszabbítása esetén az egyes oldalakba egyenes betétrészek illeszthetők. A két deszkát összekötő bordák mindkét irányban a deszkák magasságáig érnek. Az alapkeret egyszersmind a padló tartójául szolgái, mely célból a belső deszkák bemetszetésekkel vaunak ellátva, melyekbe a (2) kereszttartók (6. ábra) akképen vannak elhelyezve, hogy a kereszttartók az alapkeret felső oldalával egy vonalba esnek. A kereszttartók felfekvésül szolgálnak a (3) padlónak, mely célszerűen egyes deszkákból képezhető. Az oldalfalak egyes elemrétegekből vannak alkotva, melyek vagy egyenesek, vagy sarkosak. Mindegyik elem két (4) és (5) deszkából áll, melyek a (6) harántbordák útján egymással össze vannak kötve. Ezen harántbordák az elemek magasságán mindkét Oldalt túlnyúlnak úgy, hogy a fölöttük vagy alattuk levő elemek deszkái között levő közbe hatolhatnak. A kiálló részeknek megfelelő méretezése által benső kapcsolat áll elő úgy, hogy az egymáson elrendezett egyes rétegek külön segédeszközök nélkül helyzetükben megtartatnak. Az oldalfalakat alkotó elemek, melyek sarkokul szolgálnak, két találkozó falnak részeit foglalják magukba és ezzel kapcsolatban az állékonyságot fokozzák. Azonkívül olyan elredezés van alkalmazva, hogy a sarkokon, miként® 3. ábrán látható, a (7) hézagok akképen vannak,eltolódva, hogy az egyes rétegekben az egyik vagy másik falban váltakoznak. Szükség esetén egyes elemek akként is képezhetők ki, hogy az egész oldalfalra terjednek ki és még egy-egy közvetlen következő oldalfalnak részeit tartalmazzák. A létesítendő épület hosszának'megfelelően a sárkoku! kiképezett elemek .között egyenes elemek is helyezhetők el, melyeknek alkalmazásával az épület hosszát, illetve szélességét tetszőlegesen változtathatjuk. A bordák az egymáson fekvő rétegek elemeiben egymáshoz képest akként vannak eltolódva, hogy egymáson kölcsönösen túlnyúlnak, vagy egymást körülfogják ugy, hogy ezen bordák az elemeket az illesztési helyeken összetartják. A (8) ajtó- és ablaktokok keretek gyanánt vannak kiképezve, melyeknek magassága bizonyos számú rétegnek felel meg. Ezeknél is a függélyes részek a keret hosszán túl meg vannak nyújtva (4. ábra) úgy, hogy ezáltal bordák keletkeznek, melyek a fölötte, illetve alatta levő elemek deszkái közé hatolnak. Az ajtótokot, illetve ablaktokot képező kereteket a külső oldalon előnyösen még a (9) kerettel (a 4. ábrában szakadozott vonalakkal jelezve) látjuk el oly célból, hogy a hézagokat ezen keretek illesztési helyein eltakarjuk. Az egymás mellett levő ajtó- és ablaktokok közti közöket hasonló bel- és külfallal ellátott (10) betétrészek képezhetik. Ezen utóbbiak az ajtó- és ablaktokokhoz hasonlóan nyúlványokkal vannak ellátva, melyek bordákul szolgálnak. Az elemeknek az ajtók és ablakok fölső élével egybeeső rétege fölött a tetőhordó réteget helyezzük el, mely hasonló módon van kiképezve. Ezen (12) elemeknek (11) bordái célszerűen akként vannak elrendezve, hogy áz ajtó- és ablaktokok bordáit a szomszédos részekkel összetartják. Ezen legfölsőbb elemeknél sem nyúlnák a bordák fölfelé, hanem á fölső éllel egybeesnek, amikor is ezen felső él az épületet hosszán, rézsútosan éí van métszve avégből, hógy a tető rézsútosságához alkalmazködhassék, míg az épülethez harántirányban a tetőalakú (13) végelemek vannak elrendezve.
