69910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vas és acél előállítására, valamint érceknek, fémeknek és más nehezen olvasztható anyagoknak megömlesztésére

mint a legjobb kőszéné, — ismeretes, hogy különböző kőolajok hőkifejtése nyers állapotban 9590 és 10830 hőegység között váltakozik — az említett célokra még sem alkalmaztak .folyékony szénhidrogéneket semmiféle alakban. Kedvező h^lyi viszonyok esetében a gázalakba átvezetett folyékony szénhidrogéneket magasabb kalóriaértékük folytán eíőoyösebben lehet alkalmazni vas és acél -előállítására, ill. az említett technológiai eljárások keresztülvitelénél. A jelen találmány tárgyát képező eljárás keresztülvitelénél tehát a folyékony szénhidrogéneket először erősen fölhevített gázokká alakítjuk át; ugyan oly módon a hozzávezetett égési levegőt is erősen fölhevítjük úgy, hogy a gázalakúvá tett folyékony szénhidrogének és a levegő csak magas hőfoknál lépnek be az olvasztókemencébe és itt elégettetnek. Ezen eljárás gyakorlati keresztülvitelére a lángkemencék elvén fölépített kemencéket alkalmazunk. Ezen kemencéknek folyékony szénhidrogénekhez való alkalmazása eddig ismeretlen. A lángkemence jelenlegi kiképzése mellett minden továbbiak nélkül nem alkalmas ily tüzelőanyagok fölhasználására, minthogy ezen "kemencék elve szerint a benne alkalmazásra kerülő gázt külön kemencében vagy kemencerendszerben kell előállítani. Jelen eljárás elve tehát a következőkben áll: 1. Vasnak- vagy acélnak előállítása céljából, vagy más metallurgiai vagy kohászati célból az adagot gázalakúvá tett folyékony szénhidrogének hatásának tesszük ki, tehát gázalakba átvezetett folyékony szénhidrogéneket és levegőt égetünk el a kemencében és használunk föl az adag olvasztására; 2. a lángkemencék elvén álló és az eljárás keresztülvitelére használt kemencék üzeme a következő eltéréseket mutatják: a) hogy bennük az eddig alkalmazott gázok helyett folyékony szénhidrogénekből fejlesztett gázok kerülnek alkalmazásra; b) hogy úgy az elégési gázoknak a folyékony szénhidrogénekből való előállítása, valamint ezekiek olvasztási vagy más célokra való fölhasználása ugyanazon kemencén belül történik, ezen kemencerendszeren kívül álló külön gázfejlesztőkemencék elkerülése mellett; c) hogy a folyékony szénhidrogének elbontására, tehát a gázfejlesztésre a képződött fáradt gázok jönnek alkalmazásba, illetőleg kihasználásra. Az eljárás keresztülvitelére oly kemencerendszer szolgál, mely gázfejlesztőből és ezzel korrespondeáló túlhevítőből áll. A gázzá átalakítandó folyékony szénhidrogéneket a gázfejlesztőbe vezetjük, itt gázzá alakítjuk át, azután a túlhevítőbe vezetjük, a honnan az olvasztókemencébe jutnak. Egyidejűleg az előmelegített levegőt ugyancsak bevezetjük az olvasztókemencébe, ahol a gázalakú szénhidrogének és a levegő elelégnek. A forró fáradt gázokat az olvasztókemencéből egy ugyanezen kemencerendszerben elrendezett másik túlhevítőbe vezetjük és innen az ugyanezen kemencetelepben elrendezett második gázfejlesztőbe vezetjük oly célból, hogy az utóbb említett túlhevítőt és gázfejlesztőt a következő munkaszakaszra előkészítsük, illetve, hogy az újonnan bevezetendő folyékony szénhidrogének elbontásához szükséges hőfokra előmelegítsük. Az elégési folyamatnak a kemencében való keresztülviteléhez szükséges levegőt ugyancsak a fáradt gázok hevítik föl. E célból a levegőt alkalmas módon keresztülvezetjük külön kamrákon, melyeken ugyanoly módon, mint a gázfejlesztéshez való túlhevítőkön, a forró fáradt gázok kereszttilvonulnak ós a kamrákat fölhevítik. Hogy a forró fáradt gázok saját melegét a levegő fölhevítésére teljesen kihasználjuk és hogy ezáltal a kemencében lehetőleg tökéletes elégést biztosítsunk,, több ily léghevítő kamrát rendezhetünk el, melyeken a forró fáradt gázok sorjában keresztülvonulnak és ezáltal a kamrákat fölhevítik. .Ha a kamrák a fölhevített fáradt gázok segélyével a kellő hőfokra hozattak, azokat átkormányozzuk és á levegőt ellenkező ér-