69875. lajstromszámú szabadalom • Számológép

egész gép működésben van, a kezelő erre való tekintet nélkül a következő számoláshoz tartozó szorzandó és szorzó számait a gép billentyűin már beállíthatja. Ha pL a következő számolási művelet 1195-nek 317-el való szorzásában áll, akkor a kezelő az 1195 szorzandónak megfelelően az (S) sorban az átlós vonalak által megkülönböztetett (billentyűket nyomja le. Ezután a kezelő, mialatt a gép a motor által hajtva az előző számolást végzi, úgy mint az első beállításnál a (T) .sorban a (317) szorzót állítja be a (3, 1, 7) billentyűk lenyomása által, mire végül a (299') billentyűt nyomja le. « Mihelyt a gép az első számolási műveletet befejezte, ami a gép külsején az (S) sornak a kezdeti helyzetbe való vísszacsúszása által válik láthatóvá, az (S) sor nézőnyílásaiban a már befejezett szorzás szorzandója helyett önműködően az e közben beállított új szorzandó jelenik meg, melyet a gép azonnal az e közben a (T) sorban beállított új szorzóval szoroz meg. E közben természetesen azonnal ismét egy következő számítás állítható be. Ha a géppel mellékoszlopok részére való nyomtató- és összegezőkészülékek és kitörlő készülékek vannak összekötve, mint amilyeneket a 415816. számú fráncia szabadalmi leírás ismertet, akkor az öszszes föladatok és eredmények fölnyomtattatnak. Ellenesetben előnyös lehet a szánt a kezdeti helyzetbe visszahúzó (621) rúgót levehetően elrendezni, hogy a szán minden számolás után a kezelő által tetszésszerint visszatolható legyen és így egv részeredmény följegyzése lehetővé váljék. A (T) sor részére (602) és (602a) át„váltóbillentyűk vannak elrendezve, ezen billentyűknek a (T) sorban végzett beállítás közben elfoglalt helyzetéhez képest á beállított szám pozitív vagy negatív értékkel bír. E billentyűk célja, a későbbiekben leírt (d) számolási példából tűnik ki. A (299") billentyű lenyomása az (S) sorban beállított számnak az (X) sorban egy számhoz; való egyszeri összeadását, vagy a (602) billentyű lenyomása által való átváltás után az összeadás helyett kivonást létesít. Osztás céljára az osztandó az (X) sorban, az osztó az (S) sorban állíttatik be és ezután az (568) osztóbillentyű lenyomatik, mire az osztás teljesen önműködően végeztetik, úgy amint ez a 32432. számú magyar szabadalmi leírásban leíratott. A hányados a (T) sor (271t) nézőlyukaiban jelenik meg. Az öt (335) (0, 00, 000 stb.) billentyű egyikének lenyomása által, a billentyűhöz képest egyidejűleg a szorzónak egy—öt zérusa állítható be. Ha e billentyűk egyike egy érvényes szorzószám beállításának megkezdése előtt leszoríttatik, akkor ez a tulajdonképeni számolás megkezdése előtt megfelelő számú szárilépést létesít a gép összes többi részeinek üresjárata mellett. Ezek a billentyűk tehát tabiilátórszerüen használhatók. A (275) billentyű az (S) sornak zérusra való beállítására szolgál. Tetszésszerint és mihelyt egy (228) emeltyű előretolatott, az (S) sor mindefi számolás végén, azaz minden összeadás, kivonás, szorzás és osztás végén önműködően zérusra állíttatik. Az (590) emeltyű az (X) sornak zérushelyzetbe vailó beállítására és az (594) emeltyű a (271t) nézőnyílások alatt lévő számok föltüntetésére szolgál. A (T) sor billentyűinek hibás lenyomása kiigazítására a (299"') billentyű van elrendezve. E billentyű minden lenyomása az előzőleg lenyomott (T) billentyű értékét egy egységgel növeli vagy csökkenti (pl. 4-ről 5-re növeli), mimellett az érték a (602, 602a) átváltóbillentyü helyzetéhez képest növeltetik vagy csökken-' tetik. A gép elmélete. A gép a tulajdonképeni számolóké&zülékből áll, melv a szorzógépeknél szokásos módon két egymáshoz képest eltolható főrészből, az (5) számkerekekkél biró számlálóműből (X sor) és a (21) bil-