69866. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőmű búvárpáncélokhoz a leereszkedési mélység szabályozására

Meglelent 1916. évi október hó 7-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMILEIRAS 69866. szám. XV/a. OSZTÁLY. Vezérlőmfi búvárpáncélokhoz a leereszkedési mélység szabályozására. NEUFELDT & KUHNKE ELEKTROTECHNIKAI GYÁR KIELBEN. A 67751. sz. szabadalom pótszabadalma, melynek bejelentési napja 1915 junius hó 11-ike és elsőbbsége 1914 julius hó 1-je. A 67754. számú szabadalom tárgya vezérlómű buvárpáncélokhoz a leereszkedési mélység szabályozására, melynél a fölhajtó- i erő csökkentése vagy növelése céljából a páncélon egy változtatható gáztöltéssel ellátott tirtály van elrendezve. E tartály egy cső segélyével állandóan a környező víztérrel kapcsolatos. A gáz mennyiségének szabályozása egy a nyomógázt tartalmazó tartályon, illetve egy a változtatható térfogatú tartályon elrendezett szelep nyitása által történik. Az ezen szabadalom szerinti kiképzésnél a külső víznyomás ingadozása a nyomógáztöltésre vitetik át, melynek térfogata megfelelő mennyiségű víz ki- és beáramlása mellett növekedik vagy csökken. A fölhajtó erő nagyságának ennek nyomán járó ingadozása rendes körülmények között káros következményekkel nem jár és így elhanyagolható, mivel a búvár, hogy nyugodtan és biztosan dolgozhassák a vezérlőművet mindig úgy állítja be, hogy a fölhajtóerő teljesen kiegyenlítessék és még azonfölül lefelé hajtóerő jöjjön létre. Oly esetekben azonban, amikor, mint pl. elsülyedt hajók oldalfalain vagy iszapos talajon végzett munkálatoknál, a vezérlő mű az egyensúlyi vagy ehhez egészen közelfekvő helyzetre van beállítva, a fölhajtóerö ingadozása zavaró. A búvár ugyanis ilyenkor labilis egyensúlyban van; az egyensúlyi helyzetből fölfelé való kimozdulásnál, amikor is fölötte a vízmélység és az uralkodó víznyomás csökken, a fölhajtóerő állandóan növekedik és a búvárt a víz fölszínére hajtja, — míg az egyensúlyi helyzetből való lesülyedésnél a fölhajtóerő állandóan csökken, miáltal a búvár mélyebb vízrétegbe süly ed le. Ennél az elrendezésnél tehát, melynél a változtatható térfogatú tartály belseje állandóan a környező vízzel közlekedik, nincs meg a lehetősége annak, hogy a búvár önmagát egy új egyensúlyi helyzetbe állítsa be. A jelen találmány célja ezen hátrányokat megszüntetni. E célt a találmány ezerint oly módon érjük el, hogy a változtatható térfogatú tartály belsejét a környező vízzel összekötő csőbe egy szelepet, csapot vagy más hasonló elzárószervet iktatunk, melyet a búvár maga kézzel működtethet. Ezáltal a fölhajtóerő szabályozására szolgáló tartályban foglalt gáz mennyiségét és ezzel a fölhajtóerő nagyságát — addig, míg a szelep zárva van — állandóvá tesszük.