69857. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés varrat nélküli csövek előállítására csőalakú tömbökből

körülbelül az (x) pontban jut érintkezésbe, amely az (a—b) résznek körülbelül közepén fekszik. Természetes, •hogy a csőtömbnek az (a—b) megmunkáló fölülettel való érintkezési pontja adott hengergyürűk esetén a csőtömb külső átmérőjétől függ úgy, hogy nagyobb átmérőjű csőtömb esetén az érintkezési pont előbbre jut, míg kisebb külső átmérőjű csőtömböknél az érintkezési pont hátrább kerül. A hengergyűrűk az anyagot ennek csavarvónalalakú mozgása közben maguk között áthúzzák, miközben a csőtömb fokozatosan szűkül mindaddig, amíg a (b—c) munkai öl ül etek közé nem jut, ahol a szükülés már nagyon csekély. Az (a—b) és (b—c) fölületek által kifejtett hatás folytán a fém egy része hosszirányban, más része kerületirányban folyik, mimellett az anyag folyásának mértéke a megmunkáló fölületek és a fém érintkezési fölüleieinek kerületirányú és hosszirányú méreteitől függ. Az 1. ábrából látható, hogy a megmunkáló fölületek a fémet az (x) érintkezési pont előtt fekvő helyre szorítják. Az anyagnak a cső mozgásirányával ellenkező értelmű kiszorítása folytán a hengergyűrűk és a fém közötti érintkezési fölület úgy a kerület, mint a hosszirányban megnövekedik. A csőtömb a hozzávezetés folytán az előbb említett módon kiszorított fémet a hengergyűrűk által képezett megmunkálási tér konvergáló falai közé törekszik szorítani, minthogy azonban további anyagrészeknek hosszirányban való szorítása nem lehetséges, az anyag fokozottabb mértékben kerületirányban fog folyni, ami részben az anyagnak a forgó hengergyűrükkel való súrlódási érintkezésétől függ és amit részben azon körülmény tesz lehetővé, hogy az anyagnak ezen irányban való folyásával szemben föllépő ellenállás kicsi. Ezen kerületi mozgás mellett a fém a hengergyürűk által képezett térből kilép és a tövistől sugárirányban kifelé törekszik, miáltal a cső tojásdad keresztmetszetet kap. Az anyagnak a kerületirányban való megnövekedett folyása, amit — mint már említettük — a tárgy mozgásirányával ellenkező irányban eltolt fém kiszorítása okoz, ugyancsak a csőtömb hozzávezetésének szabálytalanságát is eredményezi. Minthogy a hozzavezetés szabálytalanságát és a tojásdadalakú keresztmetszet keletkezését az a körülmény okozza, hogy a hengergyürűk által képezett térben nagyobb fémtömeg torlódik össze, mint amennyit a megmunkáló fölületek földolgozni képesek, ennélfogva olyan közegek alkalmaztatnak, amelyek a csőtömb mozgását késleltetik úgy, hogy a munkafölületek csak anny fémet kapnak, amennyit rendes üzem mellett földolgozni képesek. Szükséges emellett azonban, hogy a csőtömb hozzávezetésének késleltetése önműködőlég alkalmazkodjék azon változásokhoz, amelyek a csőtömb megmunkálásánál föllépnek és azonkívül nem szabad, hogy megakadályozza a fémnek oly menynyiségben való föltorlódását, amelyet a munkafölületek földolgozni képesek. Hogy a csőtömb mozgását késleltessük és túlsók fém összetorlódását a hengergyűrűk által képezett térben megakadályozzuk, a csekély szélességű laza (3) gyűrűt rendezzük el, amelynek belső átmérője csak kevéssel nagyobb, mint a csőtömb külső átmérője úgy, hogy a csőtömb a (3) gyűrűn áttolható. A (3) gyűrű falai befelé kúposak és csúcsban végződnek úgy, hogy a (3) gyűrű belső széle annyira nyúlik a megmunkálási térbe, amennyire azt a csőtömb méretei megengedik. A (3) gyűrű furata kissé kúpos úgy, hogy a csőtömb könnyen bevezethető és eltolható anélkül, hogy a gyűrűvel való érintkezés folytán nagyobb súrlódás föllépne, kivéve az alább ismertetett esetben. Miután a csőtömb a (3) gyűrűn átment, a hengergyürűk munkafölületéhez jut, amelyek az anyagnak hossz- és kerületirányban való folyását a föntebb ismertetett módon okozzák. A fém ezen kívül a I1

csőtömb mozgásirányával ellenkező érte-