69842. lajstromszámú szabadalom • Többtagú hőcserélő berendezés

A 2—5. ábrában föltüntetett hőcserélő­berendezés nyolc tagból áll (4. ábra), me­lyek az ismertetett módon vannak kiké­pezve és melyek egymás mellett kettesé­vel négy sorban vannak, elrendezve. A hő­cserélő elemeken a hővívő anyag, például fütőgőz, van átvezetve, míg a fölmelegí­tendő levegő a hőcserélési csatornákon a nyilak irányában (2. ábra) áramlik át. Az elrendezés természetesen olyan is lehet, hogy a hővívő anyag áramlik át ezeken a csatornákon. A sorok egymáshoz képest el vannak tolva (3. ábra) és egymással a (c) lécek mentén érintkeznek (2. ábra); a hőcse­rélő elemeknek a fejrészeken túlnyúló csúcsrészei (3. ábra) a szomszédos sor hő­cserélő elemei közé nyúlnak. A fejrészek összesége által alkotott fölület arra szol­gál, hogy a hőcserélési kamrát fölül és alul határolják, ahol is "a soroknak egy­máshoz képest eltolt elrendelése követ­keztében beálló hézagok a (g) kiegészítő fejdarabokkal vannak kitöltve. A Kiegé­szítő fejdarabok vagy külön lehetnek ki­képezve vagy a szomszédos fejrészekkel egy darabban önthetők. A (g) kiegészítő fejdarabnak haránt­metszete (6. ábra) a (b) fejrészével egye­zik meg, melynek folytatását képezi. A ki­egészítő fejdarabnak, ép úgy, mint a fej­résznek, két oldalán égy-egy (c) léc és fölső fölületén egy-egy, két oldalt kiálló (f) borda van kiképezve; homlokfölülétén a kiegészítő fejdarab még a két (h) kap­csolóhoroggal van ellátva. A hőcserélő kamrának oldalfalait (4. ábra) az (m) falak alkotják, melyeket a (g) kiegészítő fejdaraboknak (h) kapcsoló horgai tartanak meg helyzetükben. A fej­részek és a kiegészítő fejdarabokon kiké­pezett (f) bordá,k akként vannak elren­dezve, hogv két, egymással szomszédos sornak bosrdái egymást túlfödik és egy­másra fekvésük. következtében egymást heípsetökben fefcupsftják. itágsö^oknak a fejrészeken túl­nyúló csétcáfti 'egy-egy (o, ol) keret van föl­erősítve (2. ábra), melyek közül az (o) keretben egy szita van elhelyezve, az (ol) keret pedig a berendezést a (q) elvezető csatornával összekötő kapcsolást alkotja. A berendezésnek második foganatosí­tási alakjánál az oldalfalak akként van­nak kiképezve, hogy a fölső és az alsó ki­egészítő fejdarabok, melyek egyidejűleg az oldalfalaknak fejrészeit is alkotják, egy­mással a (v, z) ürös testek segélyével van­nak összekötve (8. ábra), melyek közül a (v) testeknek harántmetszete, valamivel keskenyebb, mint a (z) testeké a szerint, amint az egymással szemben eltolt fejré­szek az egymást követő sorokban külön­böző nagyságú kiegészítő daraboknak al­kalmazását igénylik. Az oldalf alalinak kép­zése céljából a (v, z) ürös testek akként fekszenek egymásra, hogy a (z) testek a (v) testeket bordáikkal túlfödik. A (z) tes­tek ezenkívül a falból kidomborodnak, hogy az (a) elemeknek csúcsainál kelet­kező nagyobb közöket részben kitöltsék és így egyenletesebb áramlást biztosítsa­nak. Az egyes tagcsoportok az (x) kapcsoló­vezetékek segélyével (7. ábra) vannak a közös (y) beáramlási vezetékkel össze­kötve, míg az (x) vezetékekbe az (al) zárószerkezetek vannak beiktatva. A berendezésnek harmadik foganatosí­tási alakjánál a (2) fejrészeken (12. ábra) és a (g) kiegészítő fejdarabokon (11. ábra) az (fl) fülek vannak kiképezve, melyeket a hőcserélőberendezésnek hosszirányában futó (hl) vonórudak (10. ábra) kötnek össze egymással. Ily módon a tagsor szi­lárd, belső és külső nyomásnak ellenálló szerkezetté alakul át. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Többtagú hőcserélőberéndezés, jelle­mezve azáltal, hogy a tagoknak egy­máshoz képest eltolt sorokban egy­máshoz fekvő fejrészei akként vannak kiképezve, hogv egyrészt, csőkanya r,u-Jatoknak elkerülésévél, egyenes össze­kötő csatornák keletkeznek a

Next

/
Thumbnails
Contents