69834. lajstromszámú szabadalom • Berendezés égési erőgépek indítására

tornákba közvetlenül a szivattyúcsoportok után a (k, kl) és (1, 11) szabályozó tolattyúk vannak beiktatva, melyek a kétrészü (d, e) szivattyúcsoportnak megfelelően szintén kétrészüen vannak kiképezve, olyképen, hogy a (k) és (1) részek a (d) szivattyúhoz és a (kl) és (11) részek az (e) szivattyúkhoz tartozó folyadékutat szabályozzák és mindenkori helyzetük szerint a (dl) és (el) munkatereket a mótorikus csoport (fi) munkaterével vagy a (h) térrel kötik össze. Az eddig ismertetett csatornákon kívül a tokban oldalt még az (rp) megkerülőcsatornák vannak kiképezve, melyek az (1, 11) szabályozóelemek alatt fekvő, végigmenő (n) térhez vezetnek. A működés a következő: Ha a gépcsoport áll, akkor az összes szabályozó tolattyúk a (h) tér felé vannak nyitva, a (d) és (e) szivattyúcsoportok tehát rövidre vannak zárva. Ebben a helyzetben a kisebb (a) erőgépet valamely ismert módon, pl. sűrített levegővel elindíthatjuk. Ha most csak a (k) és (1) tolattvukat hozzuk a 3, ábrán látható helyzetbe, akkor az (f) mótorikus csoport üzemanyagot kap és a (cl) tengelyt a kisebb sebességgel hajtja. Ha a nagyobb teljesítményre való áttérésnél a nagyobb (b) erőgépet is üzembe akarjuk hozni, akkor csak a (kl, 11) tolattyúkat hozzuk a 4. ábrán látható helyzetbe, mire a (d) szivattyú által szolgáltatott nyomófolyadék egy része az (m) csatornán át az (n) térbe áramlik, ebből az (e) szivattyú (el) munkaterébe jut, a szivattyút hajtja és a (h) téren keresztül a (dl) szivattyú szivóterébe tér vissza. A második szivattyú táplálása folytán tehát a második erőgép is elindul. Ha ez megtörtént, megkezdődhetik a rendes égési üzem, mely esetben a (kl, 11) tolattyúkat ugyanabba a helyzetbe hozzuk, amelyben a 3. ábra szerint a (k, 1) tolatytyúk vannak. Ekkor a második szivattyú is a mótorikus csoportot látja el üzemanyaggal úgy, hogy ez a nagyobb sebességgel hajtatik. Egyébként a hajtandó (cl) tengely sebességfokozatai az ilyen hajtásoknál szokásos módon létesíthetők. A berendezés azonban úgy is használható, hogy a gépcsoport állásánál nem hozzuk először az (f) mótorikus csoportot mozgásba, hanem a (d) szivattyút közvetlenül a nagyobb (b) erőgép indítására használjuk. Ezen célból a szabályozó tolattvúkat kezdettől fogva a 3. és 4. ábrán látható helyzetbe hozzuk. Minthogy ezen esetben az álló (f) mótorikus csoport ellenállása nagyon nagy, az egész nyomófolyadékot az (m) csatornán és az (n) téren át közvetlenül a második (e) szivatylyúhoz vezetjük és ezáltal a második erőgépet elindítjuk. Az új indítóberendezésnél a nagyobb erőgép számára egyébként szükséges sűrített levegőt előállító berendezés fölöslegessé válik. Ez különösen akkor igen előnyös, ha a berendezést járműveknek, mozdonyoknak vagy hajóknak égési erőgépekkel való hajtásánál alkalmazzuk, ahol a rendelkezésre álló tér igen korlátolt. A találmány továbbá lehetővé teszi, hogy több egymástól független erőgépet egy közös hajtásra dolgoztassunk, minthogy az erőgépek, ha teljesítményeik különbözők is, a hajtáson belül a hajtandó tengelyre egyenletesen hatnak. A közös hajtást két erőgépcsoport helyett több is működtetheti, amihez csak az szükséges, hogy a szivattyúcsop'ortok megfelelően osztassanak meg és rendeztessenek el. A bemutatott foganatosítási alaknál mindegyik gépcsoport egy egyrészű szivattyút hajt, az egyes gépcsoportokhoz tartozó szivattyúk azonban többszörösen ís lehetnek kiképezve, ami által több sebességfokozatot létesíthetünk. A szivattyúcsoportok és a mótorikus csoport egyszeres vagy kettős működésűek lehetnek. • SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Folyadékhajtás oly égési erőgépek indítására, melyek egyúttal hydraulikus hajtóátvitelre is hatnak, azáltal jelle-