69802. lajstromszámú szabadalom • A nyomást szabályozó készülék szivattyú és más telepek számára

dugattyúé nő. Ily elrendezéssel a kapcsolónak meglehetős szűk méretezését tarthatjuk be. Az új elrendezésnek általános képét a csatolt rajz 1-ső és 2-ik ábráin látjuk föltüntetve. Eszerint a (11) mótor a (12) szivattyú révén táplálja a (13) tartányt, amelynek tartalmát a (14) csövön át szabálytalanul fogyasztjuk. Az 1. ábra szerint a nyomáskapcsolónak (16) dugattyúja a (13) tartányhoz csatlakozó vezetékbe van beiktatva; ha a tartányban a nyomás bizúnyos mértékben nő, úgy a (16) dugattyú a (11) mótor kapcsolóját működteti és a motort megállítja. A 2. ábrabeli elrendezés szerint a (16) dugattyú a tartány és a szivattyú közti (15) vezetékben foglal helyet és egyúttal szabályozó szelep gyanánt szolgál, amely a (15) vezetékben egy bizonyos minimális nyomást tart fönn. • A 3. és 4. ábrán magát a nyomáskapcsoló szerkezetet tüntettük föl. Ez utóbbinak (16) dugattyúja a (19) toló rúdon nyugszik, amelyet (20) csapja a (21) emeltyűvel köt össze, amely utóbbi viszont a (22) csap körül foroghat; a (23) és a (24) csavarok a (21) emeltyű mozgási játékát határolják. Az emelyű (25) vájatába a (27) kereszttartó (26) csúcsa nyúl be, amely tartóra két (28) rugó hat, amely utóbbiak a (31) henger (30) alaplapjára a (29) fülek segélyével kifeszítve vannak fölfüggesztve. A (20) csapot két könnyű (32) vonó rúd köti össze a (33) tengelylyel, amelyen a (34) csigák szabadon foroghatnak. E csigákat a (35) rúgó a (36) bütyök fölső részéhez nyomja, amely bütyök a kapcsolónak (37) kontaktustartójával együtt a (38) csap körül foroghat. Ha (16) dugatytyú pl. lefelé mozog, úgy a (34) csiga a (36) bütyök fölső részéről az alsó részére kerül, miáltal a (39) kontaktus a (40) ellenkontaktusáról leemeltetik és az áramkör megszakad. A dugattyúnak a 3. és a 4. ábrán föltüntetett helyzetébea a (13) tartányban a legkisebb megengedhető nyomás van; a (11) mótor ekkor, minthogy a (39) • és (40) kontaktusok érintkeznek, be van kapcsolva és a tartányt táplálja. A nyomás növekedte folytán a (16) dudattyú — a (28) rugókat megfeszítve — lefelé mozog, és a (21) emeltyűt is lefelé forgatja. Az egyes alkatrészék közti átvitel úgy van szerkesztve, hogy a (28) rugókkal kapcsolt (27) kereszttartónak (41) támaszpontja, ahol a (21) emeltyűvel érintkezik, a (16) dugattyú legmagasabb helyzetében a (22) csap középső pontján át fektetett vízszintes sikba esik. A (16) dugattyúnak hossztengelye tehát az említett síkra merőleges. Amíg a rúgó-erőnek (22, 41) emeltyűkarja vízszintes, a dugattyún ható erőnek (22) (20) emeltyű karja pl. mintegy 20°-nyi szöget zár be az előbbenivel. A (22) (20) és a (22) (40) hosszaknak csupán a vízszintesre való vetülete jön figyelembe. A dugattyúnak lefelé való mozgásakor a (22) (40) hossz vetülete növekszik, a (22) (41) hosszé csökken. Ekképen azt érjük el, hogy a rugó feszültségének folytonos növekedtével az az emeltyűkar, amelylyel a dugatytyúra hat, kisebb lesz. A viszonyokat a (21) emeltyű és a (28) rúgó hosszának és feszültségének kellő méretezésével könnyen választhatjuk úgy, hogy a rugók a dugattyú mozgása közben növekvő feszültségük dacára mindig ugyanazon nyomatékkal hassanak a dugattyúra. Az 5. ábrán szabályozó szelep gyanánt kiképezett nyomáskapesolót tüntettünk föl, mint aminőről a 2. ábra kapcsán szólottunk. Ha a (13) tartányban a nyomás a legkisebb, úgy a (16) dugattyú (42) fészkébe behatol, miközben a (20) csap a kulisszaszerűen kiképezett (32) rudak hasítékának fölső végébe fekszik. Á dugattyút ekkor a (28) rugók még tovább emelik, amig csak a (39,40) kapcsolókat zárja. Most a (11) mótor a (12) szivattyút megindítja, a' nyomás növekszik és a (16) dugattyút (42) fészkéből — a rugókat megfeszítve — kiszorítja, amire aztán a szállított közeg a tartányba folyhat. A legnagyobb nyomás elértével a dugattyú még tovább lefelé mozgatta tik, amidőn (20) csapjai a (32) rudak hasítékának alsó végébe fekszik; a (21) emeltyű ekköz-