69795. lajstromszámú szabadalom • Kétoldalt párnázott fordítható kerettel és kilendíthető fejpárnával bíró nyugágy

megemelhető vagy lesülyeszthető s a forgattyúnak a (12) ütközőre való fektetése által a beállított helyzetben rögzíthető. A (3, 3) áJlványfalak továbbá (13) hasítékokkal vannak ellátva, amelyeken az (1) alváz (14) ágyaiban elforgatható (2) tengely nyúl. át. A (2) tengelynek a (13) hasítékokban fekvő négyszögletes végein a (3, 3) állvány a (13) hasítékok által megengedett mértékben vízszintes irányban eltolható, miáltal a nyugágy hossza a mindenkori szükség szerint szabályozható. A négyszögletes tengelyvégeknek a hasítékolcban való tartására a tengely (16) gyűrűi és a (1.7) szárnyas csavaranyák szolgálnak. A (2) tengetyre a (18) kar van szilárdan erősítve, mely az (1) homlokfalon át az' (la) matráckeret fölé nyúl és a (19) tolóka által forgattatik el, mely a (20) csúszótámasztól. oldalt van elrendezve. A (21) forgattyú elforgatásakor ugyanis a (22) vonókötél, pl. drótkötél, mely a (19) tolóka (23) horgába vagy fülébe van akasztva, a tolókát megemeli, ez pedig a (18) kart s ezzel együtt a (3, 3) fejállványt az (a) nyíl irányában elforgatja, míg az állvány magától hátra nem csappan és a 3. ábrán pontozva föltüntetett helyzetet nem foglalja el, amelyben az (la) matráckferet elforgatását nem akadályozza. A 3. és 4. ábra az ismert módon mind-N két oldalán kipárnázott (la) matráckeret emelőszerkezetének egy kiviteli alakját tünteti föl. A pamlagállvány (1) oldalfalainak belső oldalain a függélyes vezetékekben eltolható (20) támaszok vannak elrendezve, melyeknek (20a) csapjaira a matráckeret van elforgathatóan ágyazva. Az (1, 1) homlokfalak ágyaiban a (24) tengely nyugszik, amelyre az (1, 1) falakon belül a (25) karok vannak szilárdan erősítve. A (25) karok szabad végeihez a (26) kötelek csatlakoznak, melyek a (27) görgők körül haladnak és a (20) támaszok alsó végeivel vannak összekötve. A pamlag lábvégénél lévő (1) állványfal külső oldalán a (24) tengelyre a (28) emelőkar van erősítve, mely a' (24) tengely, a (25) karok, (26) drótkötelek és (20) csúszőtámaszok működtetésére szolgál. Ha ugyanis a (28) kart a 4. ábrán szakadozott vonallal föltüntetett helyzetből a (b) nyíl irányában elforgatjuk, akkor a laza (26a) kötélvég először a (28) kar akadálytalan forgatását teszi lehetővé, míg ezen kar továbbforgatása alkalmával a (25) karok szabad végeihez és a (20) csúszótámaszokhoz erősített kötelek megfeszülnek és a támaszokat a 4. ábrán látható legmagasabb helyzetükbe emelik, amelyben az (la) matráckeret elforgatható lesz. A laza (26a) kötélvég ennél a kivitelnél is fölhasználható egy (19) tolóka működtetésére (2. ábra). Az (la) matráckeret átfordítása után a (28) kart visszaállítjuk a szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetbe, amikor is az (la) keret szintén lesülyed az (1) alvázra és pedig azzal párhuzamosan. Az 5. ábrán oly kivitel látható, amelynél a (20) csúszótámaszokat és (19) tolókákat forgattyú segélyével megfeszített közös (26) kötél működteti. A (24) tengely megfelelő magasságban van az (1) állVányfalakba agyazva, közvetlenül az egyik oldalfal belső oldala mellett úgy, hogy a lebocsátott (la) kerettel nem jön érintkezésbe. A (19) tolóka és (26) kötél nyugalmi helyzete szakadozott vonalakkal van föltüntetve. A 6. és 7. ábra oly kiviteli alakot tüntet föl, amelynél a (20) csúsztatótámaszok csupán emelőrudazat és ehhez csatlakozó kötélzet segélyével emeltetnek a kívánt magasságra, amely helyzetükben önműködőlég rögzíttetnek. A két (1) állványfalban forgathatóan ágyazott (24) tengelyre az állvány belső oldalaihoz közel egy-egy (29)^ kar van szilárdan erősítve és mindegyik karral a (31) csuklónál fogya egy (30) tolórúd, ezzel pedig a (32) csapnál fogva a (20) csúszótámasz van összekötve úgy, hogy a (29) karok mozgásai a (20) támaszokra vitetnek át. Az egyik (1) vég-